59.) február 1. (an der abent unser frawn liechtnuss) – Margit, Swechent-i Henrik özvegye a Bruck an der Leita-i ágostonosoknak adja a Magyarországon, a Lajta-hegységben fekvő erdejét, azzal, hogy minden évben a nagyböjti kántorböjtöt követő hétfőn misét kell mondaniuk az ő, férje és atyafia: Puegen-i Pilgrein valamint elődeik lelki üdvéért. Az ágostonosok ezen a napon két font viaszt használjanak a gyertyákhoz és 30 mécsest égessenek 30 misén, amit maguk mondanak, a kolostor perjele minden miséző papnak 3 schilling pfenninget adjon. Ezenkívül az erdő mellé egy szőlőt is ad, hogy örökmécsest égessenek az oltár előtt, ott ahol férje el lett temetve. Ha ezt nem teljesítenék, akkor az erdő és a szőlő szálljon vissza rájuk, ő vagy örökösei pedig másik egyháznak adják azokat. Az oklevelet saját és atyafia, Pugen-i Pilgrim pecsétjével erősítette meg.
60.) március 5. – Nyitrai káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy parancsa értelmében györödi Móric fia Miklós királyi emberrel kiküldte emberét, akik megállapították, hogy a königsbergiek a garamszentbenedeki apáttal kötött egyezségnek semmiben nem tettek eleget.
61.) április 7. – A pozsonyi káptalan bizonyítja, hogy előtte csőriéi Sandur fia Miklós uszori birtokrészét egy récsei telekkel uszori Péter fia Domonkosnak és fiainak, Benedeknek és Mihálynak átengedte.
62.) április 17. – A nyitrai káptalan előtt baróti Gunger fia János, mivel az esztergomi érsek korábbi szükségében hat dénármárkát és egy fél, Gyügy birtokon lévő udvarhelyet adott neki minden tartozékával, Bárót nevű birtokát Nyitra vármegyében az érseknek örökbe vallotta.
63.) április 23. (an sant Georgen tag) – Margit, Swechent-i Henrik özvegye öt bécsi font pfennigért eladja Molersdorf-i Henrik testvérnek és a Bruck an der Leita-i ágostonosoknak azt a fél font pfennig bécsi érmében számított kamatot, ami az Wrggendruezzel-en levő szőlőrésze után jár, amelynek birtokosa Prwer Ottó, A szőlőrész határosai: Chrumpnawer Nyclaus és Jens-i Oertlein, minden évben ezután fél csöbör bor jár jogos hegyvám címén. A szőlőrész Trautmann-tól származik. Az ágostonos Molersdorf-i Henriket saját és rokonai nevében nyugtatja és jótáll értük. Az oklevelet saját és atyafia Pueger-i Pilgreim pecsétjével erősítette meg.
64.) április 28. – Garamszentbenedeki konvent nyugtatja a komarom megyei Pasar Mihályt és fiait arról, hogy a monostor gégi földje bérletének ügyében az első alkalommal esedékes bért Szent György napján annak rendje s módja szerint megfizették.
65.) május 1. – Az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy récsei Tamás fia Benedek, Mihály váci püspök ügyvédje és losonci István bán fia Dénes a püspök Hermán nevű jobbágyának halála ügyében olymódon egyeztek meg, hogy Dénes egy rétsági malmot adott az elhunyt szántói rokonainak.
66.) május 8. – Miklós esztergomi érsek ítéletet hoz a Gömör megyei Csetnek tizednegyedének ügyében zsinati bírósága előtt a szentgyörgyhegyi kanonokok által perbe fogott Detrik pap ügyében.
67.) 1353. május 25. – A nyitrai káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy tanúbizonyságajelenlétében a királyi ember május 24-én Nemcsényben Péter fia Györgyöt és jobbágyait tiltotta a garamszentbenedeki apátság Kovácsi birtoka haszonvételeinek erőszakos beszedésétől.
68.) május 25. – A nyitrai káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy tanúbizonyságajelenlétében a királyi ember kivizsgálta a garamszentbenedeki apát panaszát, és megállapította, hogy nemcsényi Péter fia György saját nemcsényi és az apátság rohozsnicai birtoka közti határokat lerombolta és a szántóföld egy részét elszántotta.
69.) május 30. Bars – Bars vármegye hatósága jelenti I. Lajos királynak, hogy kiküldöttjei május 24-én Nemcsényben Péter fia Györgyöt és jobbágyait tiltották a garamszentbenedeki apátság Kovácsi nevű birtoka haszonvételeinek erőszakos beszedésétől.
70.) május 30. Bars – Bars vármegye hatósága jelenti I. Lajos királynak, hogy kiküldöttjei május 24-én Nemcsényben Péter fia Györgyöt és jobbágyait tiltották a garamszentbenedeki apátság Rohozsnicai birtoka haszonvételeinek erőszakos beszedésétől.
71.) május 30. Bars Bars vármegye hatósága jelenti I. Lajos királynak, hogy kiküldöttjei kivizsgálták a garamszentbenedeki apát panaszát, és megállapították, hogy nemcsényi Péter fia György saját nemcsényi és az apátság rohozsnicai birtoka közti határokat lerombolta és a szántóföld egy részét elszántatta és bevettette.
Első
