131.) március 5. – I. Lajos király az ispotályos rend részére privilegiális formában írja át saját 1355. október 23-án Visegrádon kelt pátensét.
132.) március 6. – A pozsonyi káptalan bizonyítja, hogy előtte Chege leánya, körtvélyesi Mikolin fia András özvegye, Iwola asszony a Körtvélyesen őt megillető női járandóságait leányának, Cheh (dictus) János feleségének, Erzsébetnek és örököseinek adományozta örökjogon.
133.) március 20 előtt – Trencsén megye hatósága jelenti Kont Miklós nádornak, hogy egresdi Syger fia Márton és lánya Sebe Mátyás fia Jakab elleni perét a nádor írásbeli parancsa szerint a nádor bíróságára áttette.
134.) március 20. Visegrád – Kont Miklós nádor a vitás egresdi birtokrészt Druget Vilmos nádor és a nyitrai káptalan bemutatott oklevelei alapján Syger fiával, Mártonnal és leányával, Sebével szemben Mátyás fia Jakab részére ítéli meg.
135.) április vége előtt – A pozsonyi káptalan kiváltságlevelével bizonyítja, hogy szászi Gergely fia Jakab és Jakab fia János Vajas (dictus) Péter fia Lipóttól és fiától 12 hold szántót 14 széles bécsi dénármárkáért örökjogon megvásárolt.
136.) április 25. vagy 29. - A pozsonyi káptalan bizonyítja, hogy szászi Gergely fia Jakab leánya, Cecília és Jakab fia János leánya, Ilona az apjaik által Vajas (dictus) Péter fia Lipóttól és fiától, Pétertől vásárolt 12 hold szántót telekkel és egy fűzfával szászi Chele fia Balázsnak és Jakab fia Miklósnak 14 márkáért örökjogon eladták.
137.) április 29. Buda – I. Lajos király a Trencsén vármegyei Krasznó királyi birtokot összes tartozékaival érdemeire tekintettel János fia Macska (dictus) Domonkos, erdélyi alvajdának, s általa Ivánka testvérének adományozza.
138.) május 25. – A pozsonyi káptalan bizonyítja, hogy előtte gencsi Loránd fia András saját és rokona, Loránd fia Miklós fia László nevében Klára asszonynak, Treufunkes (dictus) István lányának, Vorsolf János, pozsonyi polgár feleségének az őket anyjuk és nagyanyjuk asszonyi járandóságai jogán vereknyei Szórád fia Petus birtokain megillető birtokrészeket 28 széles bécsi dénármárkáért eladta.
139.) július 1. – A sági konvent Tamás esztergomi prépost kérésére átírja I. Károly király 1332. június 14-én kelt, IV Béla 1262. október 28-i oklevelét megerősítő pátensét.
140.) augusztus 19. – Esztergom város hatósága a piactéren álló házat, mely a város régi oklevelének értelmében a káptalant illeti, bírói határozattal az esztergomi káptalan birtokába visszabocsájtja a város szokása szerinti szabad rendelkezéssel.
141.) augusztus 19. – I. Lajos király az esztergomi székeskáptalan, a Szent Tamás prépostság és az esz-tergom-szigeti apácák kérésére az esztergomi polgárokat a vásárvám megfizetésére kötelezi, s a polgárok kérésére szabályozza a vásárvám mértékét, szó szerint átírván a szabályozást IV László király kiváltságleveléből.
142.) augusztus 25. - A pozsonyi káptalan bizonyítja, hogy különös kiküldöttje, István kanonok jelenlétében csöllei Sandur fia Miklós, valamint uszori Domonkos ispán fiai, Benedek és Mihály Sandur leányainak, Ilona és Izalt asszonyoknak Sandur fia Miklós Csölle, Récse és Uszor nevű zálogos birtokaiból a leánynegyedet kiadták azzal a megkötéssel, hogy a későbbiekben, mihelyt módjuk lesz rá, az asszonyoktól visszaválthatják.
143.) szeptember 26. – I. Lajos király kiváltságos oklevelébe átírja az esztergomi polgárok bortizedére vonatkozó szabályozásról kiállított oklevelét IV László királynak és az esztergomi városi hatóságnak.
144.) szeptember 26. – I. Lajos király Mátyás komáromi főesperes kérésére az esztergomi káptalan részére megerősíti IV Béla és IV László királyoknak László néhai esztergomi prépost számára tett adományairól szóló okleveleit.
145.) szeptember 26. – I. Lajos király Miklós honti főesperes, esztergomi kanonok kérésére az esztergomi káptalan számára kiváltságos formában átírja a váci káptalan 1353. szeptember 25-i oklevelét Szebelléb határjárásáról.
146.) szeptember 26. – I. Lajos király saját oklevelében átírja a váci káptalan 1353. szeptember 25-én kelt oklevelét Szebelléb határait illetően.

---