Esztergomi Prímási Levéltár

Az esztergomi Prímási Levéltár Magyarország legnagyobb egyházi levéltára. Az itt őrzött anyag jelentősége a magyar történeti kutatások szempontjából azonban messze felülmúlja az intézmény iratfolyóméter alapján esetlegesen megítélhető értékét. Az esztergomi érsekek Magyarország prímásaiként ugyanis a hazai egyházi hierarchia csúcsán álltak, ők koronázták a magyar uralkodókat, de főkancellárként és a királyi tanács tagjaként, sőt bizonyos időszakokban helytartókként, az ország világi kormányzatában és belpolitikai életében is meghatározó szerepet játszottak, miközben még Esztergom vármegye örökös főispáni tisztét is betöltötték. Udvaruk emellett mindvégig a magyarországi kultúra és művészetek egyik meghatározó központja volt.

A levéltár jelentőségét fokozza az Esztergomi Főegyházmegye területi nagysága is. Ugyanis 1778-ig - a viszonylag kis terjedelmű nyitrai egyházmegye kivételével - az a hatalmas terület tartozott hozzá, amely a Dunától északra és a Morvától keletre egészen a Szegességig és Gömörig terjed. Ezenkívül Esztergomhoz tartozott még számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) helység és kolostor is. Ebből a területből szakították ki az 1776-ban felállított besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Egyidejűleg megszüntették az exemptiók túlnyomó részét is, de még így is Európa egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen 1919-ig, amikor területének túlnyomó része az országhatáron kívülre került. Ennek megfelelően a Prímási Levéltár őrzi a nagyszombati apostoli adminisztratúra területére vonatkozó iratokat 1918-ig, valamint a besztercebányai, rozsnyói és szepesi egyházmegyék területére vonatkozó iratokat 1776-ig bezárólag.

Az 1761. évi vizitációk alapján készült kimutatás szerint 12 (nagyjából a vármegyék területével egyező) főesperesi kerület, 45 esperesi kerület, 623 plébánia, 51 önálló káplánság, 1325 templom és 411 nyilvános kápolna volt az egyházmegye területén. Jelenleg 7 főesperesség (főszékesegyházi, komáromi, nógrádi, honti, budai, pest-dunamenti, pest- rákos-menti) és 17 esperesi kerület tartozik az egyházmegyéhez. A plébániák és önálló lelkészségek száma 153, egyéb istentiszteleti hely 83.

Így nem csekély a levéltár jelentősége a helytörténet és a gazdaságtörténet vonatkozásában sem. Az egyházmegyének 1776. évi szétdarabolása elszakította ugyan a barsszentkereszti és a rozsnyói uradalmat, de további nyolc uradalom (Esztergom, Érsekújvár, Drégely, Guta, Nagysalló, Nagyszombat,. Pozsony, Verebély) 1918-ig, kisebb részük pedig 1945-ig megmaradt. 1776 és 1918 között Bars, Esztergom, Hont, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pozsony és Trencsén megyékben összesen 74 község tartozott az uradalmakhoz.

A levéltár iratanyaga 1880 folyóméter. Ennek nagyobb része (1400 folyóméter) a prímási palotának a levéltár számára épített, vasállványokkal felszerelt helyiségében, kisebb része (480 folyóméter) pedig a bazilika sekrestyéje feletti második emeleten, részint vas-, részint faállványokon van elhelyezve. A legrégibb eredeti irat II. Béla királynak 1138. évi oklevele. A Mo-hács előtti oklevelek száma 1180.

Az iratanyag két fő részre tagozódik: Egyházkormányzati levéltárra (Archivum ecclesiasticum) és Világi levéltárra (Archivum saeculare).

Az Egyházkormányzati levéltár ismét több részre oszlik. Az első a Batthyány József érseksége előtti (1776) időből fennmaradt iratanyag (Archivum ecclesiasticum vetus, rövidítve AEV). Részint időrendben, részint tárgy szerinti csoportosításban van felállítva.

A második rész Batthyány József érsekségének iratanyaga (1776-1799), három időrendi szakaszra (I-III. protocollum) osztva. Mindhárom szakasz iratai tárgyi csoportokba vannak rendezve, úgymint: az államot és az egyházat közösen érdeklő ügyek (acta publico-ecclesiastica) - egyházi alapítványok (acta fundationum ecclesiasticarum) - világi alapítványok (acta fundationum saecularium) - oktatásügy (acta de studiis et scholis) - vallásügy (acta religionario-ecclesiastica) - a nem katolikusok vallásgyakorlata (acta religionaria) - a prímási joghatósághoz tartozó ügyek (acta qua ad primatem) - az érseki tartomány püspökei (acta suffraganeorum) - egyházi belügyek (acta intraneorum) - egyházlátogatások (acta visitationalia) - az egyházmegyén kívüli vegyes ügyek (acta extraneorum et miscellanea) - szentszéki perek (acta processualia) - egyházi tudományok (acta ecclesiastico-litteraria) - plébániák rendezése (acta regulationia parochiarum).

A harmadik és további részek az egymás után következő érsekek egyházkormányzati iratai. Károly Ambrus (1808 -1809) és Rudnay Sándor (1819-1831) érsekek iratai lényegében a Batthyány-iratok rendszerének megfelelően vannak felállítva.

Kopácsy József érsek (1838-1847) iratai kategóriákra oszlanak, amelyek hét betűvel (A - H), továbbá 1- 67. számokkal vannak jelölve. A fontosabb kategóriák címe: a pápa és a római kúria - a király és a miniszterek - a prímás személye - az egyházmegyék - információk a papnövendékekről -zsinati ügyek - a vikáriusok - a segédpüspökök - az egyházi bíráskodás - egyházi és világi rendeletek - levéltár és könyvtár – szemináriumok - káptalanok, plébániák - esperesek - apátok és prépostok - panaszok - szerzetesek - egyházi személyek halála és hagyatéka - szentségek kiszol-gáltatása - egyházi alapítványok - templomok és más egyházi épületek - egyházlátogatások - a vallásalap - felmentések - házasságügy - anyakönyvek - iskolák - tanítók - ösztöndíjak - tankönyvek - internátusok - vakok és süketek - sematizmus és egyházmegyei térkép - egészségügy - nyilvános gyűjtések - megyegyűlések - országgyűlés.

Hám János érsektől (1848-1849) mindössze egy kicsiny csomó irat maradt. Scitovszky János (1849-1866), Simor János (1867-1891), Vaszary Kolos (1891-1912) és Csernoch János (1912-1927) érsekek iratai, valamint Serédi Jusztinián (1927-1945) érsek kormányzásának első felében keletkezett iratok a Kopácsy érsek idejében kialakított rendben vannak - csekély változtatással - felállítva.

1939-ben Serédi érsek áttért az iratoknak az iktatószámok sorrendjében való felállítási rendszerére, és ezt a rendszert követték Mindszenty József érsek idejében is.

A régi egyházi levéltárhoz, valamint a Batthyány-iratokhoz részletes elenchus és index tartozik, a Batthyány iratokhoz pedig iktatókönyvek is. A Rudnay-iratokhoz az iktatókönyveken kívül szintén van elenchus és index is. A Kopácsy-iratokhoz az iktatókönyveken kívül csak a 31. kategóriáig terjedő elenchus tartozik. A Scitovszky-iratoknak csak iktatókönyvük van. A Simor-, Vaszary-, Csernoch-, Serédi- és Mindszenty-iratokhoz az iktatókönyveken kívül évenként névmutatót is készítettek.

Simor, Vaszary, Csernoch és Serédi prímások után magánlevéltár is maradt. A Simor-iratokhoz iktatókönyv is tartozik. A Serédi-iratok még rendezetlenek. Az "Archivum ecclesiasticum" anyagába tartozik a vikáriusi levéltár is.

Az általános helynöknek (vicarius generalis) ugyanis 1850-ig külön kancelláriája volt. Az érsekségnek Esztergomba való visszatérése előtt az érseki és vikáriusi kancellária helyileg is elkülönült egymástól (Pozsony-Nagyszombat). 1777-ben Batthyány érsek két vikáriusi kerületre osztotta az egyházmegyét. A nagyszombati vikáriátushoz tartoztak a pozsonyi, sasvári és nyitrai főesperességek, az esztergomihoz pedig a főszékesegyházi, komáromi, barsi, honti és nógrádi főesperességek. A két vikáriátus közül csak az egyik volt "generalis", még pedig 1820 májusáig a nagyszombati, attól kezdve pedig az esztergomi. Az eddig az időpontig keletkezett vikáriusi iratok Nagyszombatban maradtak, csupán az elenchusok másodpéldányai kerültek Esztergomba. A prímási levéltár "Acta vicarialia" sorozatába tehát csak az esztergomi vikáriusnak 1777 -1820. évek közötti iratai, valamint a "generalis vicarius"-nak 1820 -1849. években keletkezett iratai vannak. Ezek az iratok az érsekek irataihoz hasonlóan kategóriákra vannak osztva. Iktatókönyvek és elenchusok tartoznak az iratokhoz.

Még a külön vikáriusi kancellária idején történt, hogy a vikáriusi kategóriákból kiemelték az esztergomi helynöki kerületbe tartozó plébániák ügyeinek intézésénél gyakrabban használatos iratokat, és ezeket a plébániák nevének betűrendjében csoportosítva felállították az "Acta parochialia" sorozatot. Ennek a sorozatnak külön elenchusa van.

Az "Acta vicarialia" mellett van elhelyezve az 1892-ben felállított budapesti érseki helynökség iratainak az a része (1919-1956. évek iratai, segédkönyvek nélkül), amelyet a budapesti helynökség 1977-ben a prímási levéltárnak átadott.

Az iratkezelés könnyítése érdekében történt, hogy az érsekek irataihoz tartozó egyes iratfajták szintén külön sorozatban vannak felállítva. Ezek a következők:

Egyházlátogatások iratai (visitationes canonicae) az 1559 - 1940. évekből. 1086 kötet, illetőleg füzet tartozik ebbe a sorozatba, külön mutatóval (consignatio omnium visitationum), de az 1776-ban elszakított plébániák nincsenek felvéve a mutatóba.

A templomszámadások (1845-1945) egy része a plébániák nevének betűrendjében rendezve van, de nagyobb része rendezetlen.

A plébániák keresztelési, házassági és halálozási anyakönyveinek másodpéldányai a Trianon előtti egyházmegye egész területéről megvannak az 1895. évtől az 1917. évig bezáróan, a mai egyházmegye területén levő plébániákról még ezen túl is, egészen 1981-ig. Végül vannak másodpéldányok a bécsi döntés alapján visszakerült plébániákról az 1938 -1943. évekből. A segéd-püspökök által végzett bérmálások és papszentelések anyakönyvei (1787-1918) szintén a levéltárban találhatók.

Külön fondot képeznek a szentszéki bíráskodás iratai a hozzájuk tartozó segédkönyvekkel. Esztergomban nemcsak elsőfokú, hanem másod- és harmadfokú szentszék is működik. Első fokon jár el az egyházmegyei szentszék, ennek valamint az érseki tartományhoz tartozó többi püspökség szentszékeinek másodfokú bírósága az érseki szentszék, végül az érseki szentszékek határozatait felülvizsgáló harmadfokú bíróság a prímási szentszék. 1777-1820 között mindkét vikáriusi kerületben külön elsőfokú szentszék működött, 1820 óta azonban csak Esztergomban működik elsőfokú bíróság. A Nagyszombatban keletkezett szentszéki iratok egy részét Esztergomba szállították, a többi eredeti őrzőhelyén maradt. A szentszéki iratok általában nem kutathatók.

Önálló hivatal volt az 1891-ben felállított és 1948-ig működött egyházmegyei főtanfelügyelőség, a katolikus elemi iskolák főhatósága. Az évenként és ezen belül az iktatószámok sorrendjében felállított iratok kutatását segédkönyvek könnyítik meg.

Az 1782-ben a helytartótanács kebelében felállított egyházi bizottság (commissio ecclesiastica) 1846-ig terjedő iratai és segédkönyvei szintén külön egységet képeznek.

Az érseki papnevelő intézetnek saját levéltára van. A szeminárium épületének kiürítésekor (1950) azonban a levéltárnak csak legszükségesebb darabjait vitték át az ideiglenes helyiségbe, az anyag túlnyomó része pedig (nagyobb részt ömlesztett állapotban) a prímási levéltár bazilikai raktárába került. Az itt levő iratok között egyaránt vannak az intézet szervezetére, tanáraira, növendékeire és az intézet anyagi ügyeire, közöttük a szeminárium egykori földbirtokaira vonatkozó iratok.

A Világi levéltárban vannak az érsekek által viselt világi tisztségekre (fő- és titkos kancellár, Esztergom megye örökös főispánja), valamint az egyházmegye birtokaira és gazdálkodására vonatkozó iratok.

Ezeknek első csoportját alkotják a jegyzőkönyvek (acta protocollaria). Csupán külső jegy (könyvalak) szerint kialakított együttes. Leveleskönyvek, urbáriumok, birtokösszeírások, levéltári elenchusok és indexek, oklevélmásolatok (libri transsumptorum), az érsekség gazdasági hivatalainak iktatókönyvei és egyéb segédkönyvek stb. egyaránt találhatók benne.

További csoport az érsekség birtokaira és jogosítványaira vonatkozó oklevelek és egyéb iratok gyűjteménye (acta radicalia), amelyek 22 osztályba (classis) vannak sorozva. A betűkkel jelölt osztályok a következők: az érsek kiváltságai, méltóságai és hivatalai (A) - bányabér, lucrum camerae után járó tized és a pisetum (B) - gutai uradalom (C) - barsszentkereszti uradalom és körmöci malom (D és E) - drégelyi (F) - pozsonyi (G) - rozsnyói (H) - esztergomi (I) - nagysallói (K) - nagyszombati (L) - érsekújvári (M) és verebélyi (N) uradalmak - tizedek (O) - az érsekséget áldalában érdeklő ügyek és a budai ház (P) - az érsekség elvesztett birtokai (Q) érseki nemesek (R) - az érsekség jobbágyait megillető mentességek (S) - egyes családokra vonatkozó iratok (T) - az érsekség közvetlen joghatósága alá nem tartozó egyházi intézmények (U) - országos ügyek (V) - vegyesek (X). Ide sorolták be azt a gyűjteményt is, amelyben nyolcezernél több XV-XVIII. századi missilis van időrendben elhelyezve. Végül itt találhatók Simor János érsek oklevélgyűjteményéből a levéltárba került ún. liptói .oklevelek (Y).

Két kisebb, különálló iratcsoportot alkotnak az érseki nemesek oktavális bíróságának XVIII. századi iratai és az ún. Esztergom megyei iratok (főként a megyegyűlési jegyzőkönyvek másolatai) az 1776-1786. évekből.

A jog- és jószágigazgatóság iratai (Archivum juridico - oeconomicum et -directorale) 39 címbe (titulus) vannak osztva, úgymint: közügyek (publico-politica) - egyházi nemesek (praedialia) - ügyészi iratok (acta fiscalium et processualia) - birtokhatárok megállapítása (metationalia) - a falubírák választása, számadásaik és úriszéki iratok (judicum pagensium electio, rationes eorum et orphanales, sedium dominalium juridica) - utódlás az érseki javadalomban (translatio dominiorum in alium possessorem) - hadi ügyek (militaria et bellica) - egyházi és alapítványi ügyek (ecclesiastica et fundationalia) - úrbéri ügyek (urbarialia) - személyzeti ügyek (individualia) - pénztárak (cassalia) - számvevőség (exactoralia) - levéltár (archivarium et archivum saeculare concernentia) - a jószágkormányzó iratai (regentionalia) - a jogügyi igazgató iratai (directoralia) - gazdasági ügyek (oeconomica generalia) - terményeladás (frugum venditio) - tizedügyek (decimalia) - tizedbérletek (arendae regalium) - építési ügyek (aedilia) - erdészet (sylvanalia) - a II. József-kori földmérés (dimensionalia) mérnöki ügyek (geometrica) - az esztergomi uradalom (acta dominii Strigoniensis) - az érsekújvári uradalom - a gutai uradalom - a drégelyi uradalom - a nagysallói uradalom - a verebélyi uradalom - a nagyszombati uradalom - a pozsonyi uradalom - Boronkay praefectus és Ormosdy regens iratai - a jobbágyok segélyezése (subsidia subditelae) - kívülállóknak adott segélyek és ösztöndíjak (subsidia extraneis data et stipendia scholastica) - kérvények (instantiae) - jövedelmi kimutatások (summaria proventuum) - pénztári és magtári jelentések (extractus menstrui paratae et frugum) - gazdasági tanácskozások jegyzőkönyvei (protocolla sedium oeconomicalium) - vegyesek (acta miscellanea) - Batthyány érsek családi birtokaira vonatkozó iratok. Az ezekhez a címekhez tartozó iratok a XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig terjedő időben keletkeztek.

A XIX. század közepétől 1939-ig terjedő időszaknak hasonló tárgyú iratai szintén címekre vannak osztva. A címek egy része azonos az előbb felsoroltakkal, más részük azonban a viszonyok változtával feleslegessé vált, viszont szükségessé vált új címek rendszeresítése. Ilyenek: adók - bányák - bazilika - gépek - hidak - hajók - ménes - nyugdíjintézet - kölcsönök - tagosítás. Ennek az iratcsoportnak összefoglaló megjelölése: jószágkormányzósági, illetőleg jószágigazgatósági levéltár.

A gazdasági tárgyú iratok további csoportja az 1940-1950. években működött központi gazdasági hivatal irattára.

Az erdészeti gazdálkodás központi irányítására az érsekség 1890-ben főerdőhivatalt állított fel. Ennek a hivatalnak 1937-ig terjedő iratai, a segédkönyvekkel és a térképekkel együtt, külön egységet alkotnak.

A világi levéltárakhoz is tartoznak gyűjteményszerűen kialakított iratsorozatok. Az egyiket a bazilika építésének műszaki és gazdasági iratai (számadások), valamint tervrajzok (1820-1872) alkotják. A másik a gazdasági számadások sorozata a XVII. század végétől 1944-ig. A számadások 1826-ig bezáróan uradalmanként és azon belül évenként, később pedig évenként és azon belül számadó egységenként vannak elhelyezve.

Az iratok közül már eddig is jelentékeny mennyiségű a kigyűjtött kéziratos térkép és épületrajz, de ezek rendezése még folyamatban van.

Az érsekségnek eddig felsorolt iratanyagán kívül a levéltár még egy nagyjelentőségű gyűjteményt is őriz. Ez Ipolyi Arnold besztercebányai, majd nagyváradi püspök irathagyatéka. Részei: személyi iratok, levelezés, jegyzetek, fogalmazványok, családi levéltár, végül a számos Mohács előtti oklevelet is tartalmazó iratgyűjtemény.

A levéltár gazdag anyagához eddig csak egyetlen publikált segédlet készült: Bónis György Útmutató az esztergomi prímási levéltárhoz. Archívum ecclesiasticum. I-II. Levéltári leltárak 24. (Bp., 1964.).

A levéltár történetére vonatkozó publikáció : Prokopp Gyula Az esztergomi prímási levéltár XV. századi leltára (LK, 1967.) és Prokopp Gyula A prímási levéltár Ipolyi-gyűjteménye (LSZ, 1979.).

A levéltár Mohács előtti okleveleinek jelentékeny része (a törzsanyaghoz tartozó, 1349-nél nem későbbi oklevelek) teljes szöveggel ki van adva a Monumenta ecclesiae Strigoniensis I-III. köteteiben (Esztergom 1874., 1882., 1924.).