A levéltár irodalma és kiadványai |
– Monumenta Ecclesiae Strigoniensis I-IV. Tomus I. Strigonii, 1874. Ab a. 979. ad a. 1273. / Kiadásra előkészítette Knauz Nándor – 688 p. Tomus II. Strigonii, 1882. Ab a. 1273. ad a. 1321. / Kiadásra előkészítette Knauz Nándor – 883 p. Tomus III. Strigonii, 1924. Ab a. 1321. ad a. 1349. / Kiadásra előkészítette Dedek Crescens Lajos – 777 p. Tomus IV.: Strigonii – Budapestini, 1999. Ab a. 1350. ad a. 1358. / Kiadásra előkészítették Dreska Gábor, Érszegi Géza, Hegedűs András, Neumann Tibor, Szovák Kornél – 272 p. – Útmutató az esztergomi Prímási Levéltárhoz : Archivum Ecclesiasticum / szerk. Bónis György. – Budapest : Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya ; LOK, 1964. – 2 kötet. (Levéltári Leltárak ; 24.) [1. kötet]: Szöveg. – p. 1-302. [2. kötet]: Függelék. – p. 303-592. – Útmutató az esztergomi Prímási Levéltárhoz: Arcivum Saeculare I. Acta Radicalia et Protocollaria / szerk. Gálffy Zsuzsanna - Hegedűs András - Tóth Krisztina. Esztergom, 2001. 198 p. – Az esztergomi Prímási Levéltár XV. századi leltára / Prokopp Gyula = LK. – 37. 1966. – p. 113-137. – A Prímási Levéltár Ipolyi gyűjteménye / Prokopp Gyula = LSz. – 29. 1979. – p. 585-652. – Esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltár / Rosdy Pál = Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai: Tematikus repertórium, 1635-1970 / szerk. és a bevezetést írta Szögi László. – Budapest: ELTE, 1982. – 2 db. – p. 248-256. A budapesti tudományegyetem történetére vonatkozó iratok jegyzéke (1803-1945). – A Prímási Levéltár kéziratos térképei / Beke Margit = Az Esztergomi Főegyházmegye névtára és évkönyve = Schematismus statusque Archidioecesis Strigoniensis. – 1982. – p. 499-501. – Az Esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltár / Beke Margit = A levéltári forráskiadás ; Az egyházi levéltárak : A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén : Kaposvár, 1981 / [szerk. Bán Péter]. – [Budapest] : [BFL], [1983]. – p. 92-102. – (Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei; 1.) – Az esztergomi Prímási Levéltár [1-6. rész] / Beke Margit = Új Forrás. – 17. 1985. 1. – 93-96 ; 2. – p. 94-96. ; 3. – p. 93-96. ; 4. – p. 93-96. ; 5. – p. 94-96. ; 6. – p. 94-96. – Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 1. Az Esztergomi Prímási Levéltár térképei : Törzsanyag, birtokrendezési térképek / összeáll. Dóka Klára; [munkatársa Beke Margit]. – Budapest : ÚMKL , 1992. – 262 p.: ill. (Magyarországi egyházi levéltárak térképei; 4.) – Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 2. Az Esztergomi Prímási Levéltár térképei : Kataszteri térképek, erdőtérképek, mezőgazdasági térképek / összeáll. Dóka Klára ; [munkatársa Beke Margit]. – Budapest: ÚMKL, 1992. – 199 p.: ill. (Magyarországi egyházi levéltárak térképei; 5.) – Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 3. Az Esztergomi Prímási Levéltár térképei: Általános térképek, mutatók / összeáll. Dóka Klára; [munkatársa Beke Margit]. – Budapest: ÚMKL, 1992. – 156 p.: ill. (Magyarországi egyházi levéltárak térképei; 6.) – Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 4. Az Esztergomi Főkáptalani Levéltár térképei / összeáll. Dóka Klára; [munkatársa Beke Margit]. – Budapest: ÚMKL, 1992. – 187 p.: ill. (Magyarországi egyházi levéltárak térképei; 7.) – Az esztergomi érsekség birtokai (1726-1895): Áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján/ Dóka Klára = LK. – 66. 1995. 1-2. – p. 93-119. – Az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézet levéltára és az esztergomi egyházi levéltárak felsőoktatásra vonatkozó iratanyaga / Beke Margit = Magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzékei I : Egyetemi szaklevéltárak, katonai felsőoktatási intézmények, egyházi felsőoktatási intézmények = Die Bestände der Archive der ungarischen Universitäten I : Universitätsarchive, die Archive der militärischen Hochschulen und Universitäten, die Archive der kirchlichen Hochschulen und Universitäten / szerk. Heilauf Zsuzsanna, Kiss József Mihály, Szögi László. – Budapest: Magyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség; Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 1997. – p. 175-180. – Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye. Összeállította: Hegedűs András - Tóth Krisztina Esztergom, 2000. – 4 kötet. [1. köt.]: A – K 300 p. [2. köt.]: L – Z 291 p. [3. köt.]: Mutató. 168 p. [4. köt.]: 13 db térképmelléklet 2. Kiadványok – Rákóczi oltalomlevele a Prímási Levéltárban = LSz. – 31. 1981. 1. – p. 155-156. – Simor János emlékkönyv / szerk. Beke Margit ; a bibliográfiát összeáll. Beke Margit és Cséfalvay Pál írta Paskai László et al. ; fotókat kész. Mudrák Attila. – Budapest : Márton Áron Kiadó, 1992. – 101 p. : ill. (Strigonium antiquum; 1.) Paskai László: Simor János prímás. – p. 13-14. Adriányi Gábor: Simor prímás és a magyar egyházpolitika. – p. 15-22. Beke Margit: Simor tudománypártolása és könyvgyűjteménye. – p. 23-30. Ladocsi Gáspár: Simor prímás az I. Vatikáni Zsinaton. – p. 31-38. Mészáros István: Simor és katolikus iskolarendszer korszerűsítése. – p. 39-56. Fülöp Éva: Simor gazdasága a társadalom szolgálatában. – p. 65-74. Farkas Gábor: Simor János és Székesfehérvár. – p. 75-81. – Kezdés és újrakezdés c. konferencia / szerk. Beke Margit. – Budapest: Márton Áron Kiadó, 1993. – 108. p.: ill. (Strigonium antiquum; 2.) A Szent Adalbert székesegyház és Oláh Miklós jubileuma alkalmából 1993-ban Esztergomban rendezett konferencia anyaga. Beke Margit: Oláh Miklós tevékenysége az esztergomi érseki székben 1553-1589. – p. 19-24. Adriányi Gábor: A magyar egyház nyugati kapcsolatai, európai integrációja az Árpád-korban (1000-1300). – p. 25-30. Erdő Péter: A „nagyobb” és „kisebb” pátriárkák megkülönböztetésének gyökerei a középkori egyházjogi szóhasználatban. – p. 31-38. László Gyula: A pogány vallás továbbélése az Árpád-korban. – p. 39-42. Győrffy György: Jób érsek kiválasztása a esztergomi érseki székbe és ennek következményei. – p. 43-46. Bogyay Tamás. Jób érsek és Bizánc. – p. 47-52. Takács Imre: Porta patet vitae (Az esztergomi egyház nyugati díszkapujáról). – p. 53-60. Ladocsi Gáspár: Teológiai képzés a középkori Esztergomban. – p. 61-68 Török József: Az esztergomi benedictionale. – p. 69-72 Mészáros István: Egy Árpád-kori iskoláskönyv Esztergomban. – p. 73-80. Solymosi László: Az esztergomi érseki oklevéladás kezdetei. – p. 81-86. Ladányi Erzsébet: Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város. – p. 87-92. Horváth István: Esztergom a XV. század végén. – p. 93-98. Bertényi Iván: Címerek és zászlók az Árpád-korban. – p. 99-104. Gerics József: A nemesi jogállás és birtoklás törvénybe foglalása III. András idején. – p. 105-107. – Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1616-1637 / vál., bev., jegyzetekkel ell. Beke Margit. – Budapest : Márton Áron Kiadó, 1994. – 477 p. : ill. (Strigonium antiquum ; 3.) – Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt / [szerk. Hegedűs András, Bárdos István]. – Esztergom : Prímási Levéltár, 2000. – 191 p.: ill. (Strigonium antiquum; 4.) Az 1997-ben Esztergomban tartott tudományos konferencia szerkesztett anyaga. Somorjai Ádám-: Kelet-Közép-Európa szentje: Adalbert (Vojtech=Wojciech, Béla). – p. 13-20. Gerics József: Quaestiones Adalbertinae. – p. 21-24. Érszegi Géza: „Adalbert püspök kente meg a keresztség olajával”. – p. 25-38. Szántó Konrád OFM: Szent Adalbert közreműködése Szent István és Boldog Gizella házasságának létrejöttében. – p. 39-42. Beke Margit: Szent Adalbert tisztelete az esztergomi székeskáptalanban. – p. 43-46. Körmendy Kinga: Szent Adalbert esztergomi egyházának kódexei, könyvei 1543 előtt. – p. 47-56. Dóka Klára: Szent Adalbert patrociniumok az újkorban. – p. 57-68. Adriányi Gábor: Szent Adalbert római kapcsolatai. – p. 69-76. Machilek, Franz.: Prágai Szent Adalbert – az Imperium Romanorum szentje. – p. 77-92. Pražák, Richard: Szent Adalbert a középkori cseh irodalomban. – p. 93-100. Czékli Béla.: Szentbeszédek Szent Adalbertről. – p. 101-112. Erdő Péter: Egyházjog Szent Adalbert korában. – p. 113-120. Tóth Sándor: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet. – p. 121-154. Marosi Ernő: Az esztergomi Porta speciosa. – p. 155-164. Wehli Tünde: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyarországi művészetben. – p. 165-172. Smigiel, Kazimierz.: A gnieznói székesegyház bronzkapuja. – p. 173-180. – Esztergomi kanonokok, 1900-1985 / Beke Margit. – [München] : Görres Gesellschaft , 1989. – 204 p. : ill. (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae ; 10.) – Egyházak a változó világban: a Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia előadásai: Esztergom, 1991. május 29-31. / szerk. Bárdos István és Beke Margit. – Tatabánya: Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata; József Attila Megyei Könyvtár [1992]. – VI, 594 p. : ill. Horváth Tibor SJ: Hermeneutikai problémák az egyháztörténet-írásban. – p. 7-12. Bogyay Tamás: A kereszténység felvétele mint fordulópont. – p. 13-17. Kubinyi András: Az egyház szerepe az országos politikában és a honvédelemben a középkor végén. – p. 19-27. Benda Kálmán: A reformáció és a vallásszabadság eszméje. – p. 29-33. Fabiny Tibor: Evangélikus szellemi áramlatok feszültségei a XVII-XVIII. században. – p. 35-39. Bitskey István: Az egyházak szerepe XVI-XVIII. századi irodalmunk fejlődésében. – p. 41-46. Adriányi Gábor: A katolikus egyház helyzete Itáliában, Franciaországban, Németországban és Magyarországon a XIX. században. – p. 47-53. Schweitzer Gábor: Gondolatok a magyarországi zsidóság első emancipációja kapcsán, 1849. – p. 55-65. Beke Margit SSDN: A katolikus egyház továbbélése 1945-1946-ban. – p. 67-73. Ladányi Sándor: A református egyház a II. világháború után. – p. 75-80. Jákli István: Szent Wolfgang regensburgi püspök magyar kapcsolatai. – p. 83-85. Uzsoki András: A veszprémi püspökség Szent Mihály patrociniuma. – p. 87-89. Gerics József: A magyar király egyházi vagyonhoz való viszonyának egy átmeneti szakasza a korai Árpád-korban. – p. 91-93. Ladányi Erzsébet: Szent István "apostoli követségének" egyik középkori magyarországi értelmezéséről. – p. 95-97. Rácz Lajos: Egyház – állam – közigazgatás. – p. 99-107. Siklósi Gyula: Székesfehérvár legkorábbi egyházi intézményei a középkorban. – p. 109-118. Valter Ilona: Templomépítés, kegyuraság, birtokok Nyugat-Dunántúlon Árpád-házi királyaink idején. – p. 119-122. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori somogyi egyházak a régészet tükrében. – p. 123-130. Horváth István: Templomok, kolostorok a középkori Esztergomban. – p. 131-140. Szovák Kornél: Lodomér érsek leveleiről. – p. 141-143. Kovács Zsuzsanna: A Szepesség egyházjogi állása a középkorban. – p. 145-147. Solymosi László: Munera festivalia – ünnep és adózás. – p. 149-156. Selmeczi László: A jászok keresztény hitre térítése a XIII-XV. században. – p. 159-165. Blazovich László: A tarcafői főesperesség megszervezése. – p. 167-169. Fodor László: Az almádvölgyi pálos kolostor régészeti feltárása. – p. 171-177. Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök (+1486). – p. 179-181. Köblös József: Kanonokok állami szolgálatai a középkorvég Magyarországán. – p. 183-189. Erdő Péter: A házasság érdekében folyó perek a középkori Magyarországon. – p. 191-194. H. Kolba Judit: A győri püspöki kincstár kialakulása. – p. 195-197. Tóth József: A magyarok útja a Kárpát-medencéig. – p. 201-204. Békés Géza: Pogány lázadások Magyarországon. – p. 205-208. Kádár Zoltán: A „Dukasz-korona” ikonográfiája és ikonologiája. – p. 209-212. Fenyvesi László: „Megterjeszítsed a mi keresztény, szent hitünket!” (Vagy a bizánci szertartásúak felkelései, s egyben küzdelem az idegen befolyás ellen?). – p. 213-219. Ojtozi Eszter: Cirillbetűs könyvek a hazai görög katolikusoknál a XVII.-XVIII. században. – p. 221-222. Nagy Márta: Nyugati hatások a XVIII. századi magyarországi ortodox ikonosztázionok ikonográfiájában. – p. 223-226. Miskolczy Ambrus: Megújuló román ortodoxia a történeti Magyarországon: az 1849-i aradi egyházmegyei zsinat. – p. 227-230. Medve Zoltán: Az unitus egyház helye Kárpátalja művelődéstörténetében. – p. 231-236. Pirigyi István: A hajdúdorogi egyházmegye székhelye Debrecenben. – p. 237-244. Szakály Ferenc: Katolikus hierarchia a török hódoltságban. – p. 245-250. Szántó Konrád OFM: Ferencesek működése Baranyában a török hódoltság második időszakában. – p. 251-254. Szász János: Az Erdélyen kívüli unitárius egyháztörténet forrásai és problémái a XVI. és XVII. században. – p. 255-260. Barlay Ö. Szabolcs: A jezsuita Missio Transsylvanica. – p. 261-264. Szentgyörgyi Tibor: Magyar jezsuiták Paraguayban, hittérítés Európán kívül. – p. 265-272. Domonkos János: A Szentháromság Rabkiváltó Rendje, a trinitárius szerzetesek magyarországi szerepe. – p. 273-276. Fazekas István: A győri egyházmegye katolikus alsópapsága 1640-1714 között. – p. 277-280. Orbán Imre: A népi vallásosság tükröződése Árpád-házi Margit kanonizációs jegyzőkönyvében. – p. 283-292. Szelestei N. László: A középkori magyar nyelvű bűnvallóimáról. – p. 293-300. Erdélyi Zsuzsanna: Későközépkori szakrális hagyományaink népköltészeti kapcsolatai a Kárpát-medencében. – p. 301-306. Faragó Tamás: Hagyományok elmúlása (A szokások és az értékrend változásának vizsgálata a házassági szezonalitáson keresztül). – p. 307-312. S. Laczkovits Emőke: Katolikus elemek a református népi vallási gyakorlatban (Közép-Dunántúl, XIX. század II. fele, XX. század). – p. 313-318. Barna Gábor: A megújuló rózsafüzér (Az élő lelki rózsafüzér ájtatossága és társulata a XIX-XX. századok népi vallásosságában). – p. 319-324. Bertényi Iván: Fehér mezőben vörös kettőskereszt I. Mátyás király néhány címerében. – p. 325-328. Nagybákay Péter: Szentek ábrázolásának változása a céhpecséteken (XIV-XIX. sz.). – p. 329-334. Tomisa Ilona: A zászló, mint jelkép a falusi és városi vallásos közösségek életében. – p. 335-338. Ludányi Gabriella: Adalékok az egri Líceum könyvtártermének ikonológiai problematikájához. – p. 339-344. Körmendy József: Fatemplomok a veszprémi egyházmegyében a XVIII. században. – p. 345-350. T. Mérey Klára: Templomok, zsinagógák és szerzetesrendek a Dél-Dunántúlon 1830-1866 között. – p. 350-356. Horváth Alice: Antikvitás és konstrukció I. (Az esztergomi főszékesegyház és az európai építészet) 357-362. Pattantyús Ábrahám Ádám: Antikvitás és konstrukció II. (Az esztergomi főszékesegyház kupolája). – p. 363-368. Prokopp Mária: Simor János esztergomi bíboros érsek művészetpártolásáról. – p. 369-372. Prakfalvi Endre: Magna Domina Hungarorum (A Regnum Marianum plébániatemplom építéstörténete és pusztulása). – p. 373-376. Takács József: Templomtoronyórák Magyarországon a török hódoltság végétől a reformkorig. – p. 377-382. Sólymos Szilveszer OSB: Magyarországi adatszolgáltatás Szent András-Zoerard és Benedek remetéknek az Acta Sanctorum-ban megírt kultuszához. – p. 383-386. Déri Balázs: Szent Gellért-szövegproblémák. – p. 387-390. Lotz Antal: A Dél-Alföld krónikásainak és historikusainak speciális problémái. – p. 391-394. Varga Imre: A „Mons pietatis” intézmények fogalma, története, szerepe. – p. 395-398. Takács Béla: Canonica visitatiok a magyar református egyházban.399-402. Vető Béla: Az evangélikus canonica visitatiok. – p. 403-406. Horváth József: XVII-XVIII. századi győri végrendeletek egyháztörténeti adalékairól. – p. 407-410. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. – p. 411-415. Kuczy Károly: Sajátos számadási forráscsoport a kalocsai érseki gazdasági levéltárból [Ferenc József császár foktűi fogadásának számadásai, 1872]. – p. 417-419. Tonk Sándor: Iskolaügy Erdélyben a reformáció korában. – p. 423-426. Knapp Éva: Irodalomkínálat és művelődési program a barokk társulati kiadványokban. – p. 427-430. Tüskés Gábor: A magyarországi elbeszélő áhítati irodalom európai kapcsolatai. – p. 431-434. Dobler Magda: Magyarországi szerzetesrendek gyógyító hagyománya. – p. 435-436. Schwarz Katalin: Művelődés- és könyvtörténeti adalékok a magyar klarissza rend XVIII. századi történetéhez. – p. 437-440. Zsidi Vilmos: Egyháztörténelem tanítása a kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán (1805-1950). – p. 441-444. Magyar György: Katolikus paptanárok szerepe a testi nevelés kibontakozásában a XIX. században. – p. 445-450. Domán István: A magyarországi jesivák (talmudiskolák) történetéből. – p. 451-456. Kovács József László: Város és a főgimnázium (A soproni bencés gimnázium 150 éves: 1802-1950). – p. 457-460. Krizsán László: Magyar nevek Afrika művelődéstörténetében. – p. 461-464. Babits Antal: Egyházi és felekezeti könyvkiadás 1945-1950 között. – p. 465-468. Forrai Márta: A magyarországi bencés oblátus intézmény története Szent István korától 1950-ig. – p. 471-476. Ortutay András: Az esztergom-szenttamási zsidóság története a bazilika építése idején. – p. 477-480. Bárdos István: A katolikus legényegyletek megalakulása Németországban és Magyarországon, működése Esztergomban (1860-1944). – p. 481-486. Jároli József: A gyulai földész társulatok szerepe az egyházközség életében. – p. 487-489. Bóné Sándor: Az egyházak és egyesületek Somogyban (1867-1918). – p. 491-493 Fülöp Éva Mária: A bencés birtokok gazdasági irányítása (1848-1949). – p. 495-497. Gergely Jenő: A Rerum novarum és a magyarországi keresztényszocialista egyesületek (1903-1946).– p. 499-504. Józsa László: A kármelita rend 50 éves működése az Alföldön.– p. 505-507. Szögi László: A katolikus nagygyűlések Magyarországon– p. 509-512. Eördögh István: A Magyar Katolikus Egyház a Szentszék második világháborúra vonatkozó szöveggyűjteményében– p. 513-520. Lipp László: Serédi Jusztinián közéleti tevékenysége az Esztergomi Prímási Levéltár anyaga alapján– p. 521-524. Csombor Erzsébet: Lengyel Lelkészi Hivatal működése Magyarországon a második világháború idején– p. 525-528. Gergely Anna: A Székesfehérvári Egyházmegye zsidómentési akciói– p. 529-533. Kiss Emil: Néhány lap a magyarországi baptisták életéből– p. 535-537. Galamos Iréneusz OSB: Az egyházak szerepe Burgenland létrejöttében. – p. 539-542. Lenhardt Vilmos: Az egyház és a demokrácia. – p. 543-546. Ladocsi Gáspár: A janzenista Kopácsy József. – p. 549-552. Rajczi Pál: A „hazaáruló” Scitovszky. – p. 553-558. Kormos László: Id. Révész Imre kéziratos prédikációi a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárban. – p. 559-564. Reisner Ferenc: Az utolsó magyar királykoronázás. – p. 565-568. Mona Ilona SSS: Slachta Margit közéleti működése (1918-1948). – p. 569-572. Rosdy Pál: Mindszenty József bíboros hercegprímás tervezete új magyarországi egyházmegyék kialakítására. – p. 573-574. – Egyházam és hazám / Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei; [összegyűjt., bev., jegyzetekkel ell. Beke Margit] ; Esztergom ; [Budapest] : Esztergomi Főegyházmegye ; Budapest Hitoktatási Felügyelőség ; Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 1991. – 3 kötet. 1. kötet: 1945–1946. – 260 p.: ill. 2. kötet. 1947. – 191 p.: ill. 3. kötet. 1948. – 234 p.: ill. – Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán : Nemzetközi Történészkonferencia előadásai : Esztergom, 1994. április 13-15. / szerk. Beke Margit és Bárdos István. – [Esztergom] ; [Tatabánya] : Esztergom-Budapesti Érsekség ; Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata ; Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány, [1994]. – 409 p. : ill. Nemeskürty István: Kelet és Nyugat között. – p. 15-20. Ladocsi Gáspár: Magyarországi Piroska, a kegyes bizánci császárné. – p. 21-26. Kormos László: Budai Ézsaiás Göttingenben. – p. 27-56. T. Mérei Klára: A bosnyák ferences misszió szerepe Tolna megye XVIII. századi újratelepítésébven és a ferences rend kisugárzása ugyanott a század végén. – p. 57-66. Adriányi Gábor: Magyar teológusok hatása a níugati teológiai irodalomra. – p. 67-76. Beke Margit: A Pápai Magyar Intézet Rómában. – p. 77-100. Bryner, Erich: Die Berichterstattung der Zeitschrift „Glaube in der 2. Welt” über Ungarn 1973-1989. – p. 101-114. Vajay Szabolcs: Skóciai Szent Margitról. – p. 115-128. Rónay, Gabriel: The Real Saint Margaret and Her Heritage. – p. 129-138. Barrow, Geoffrey: The significance od Saint Margaret. – p. 139-150. R. Várkonyi Ágnes: Konföderációs tervek a XVII-XVIII. századi Magyarországon. – p. 151-156. Dóka Klára: Vándorlegények Európában. – p. 157-176. Bárdos István: Magyarország részvétele a párizsi és bécsi világkiállításokon. – p. 177-196. Haraszthy-Taylor, Éva: Kossuth és Anglia (1849-1853). – p. 197-216. Krizsán László: A társadalom fejlődésének afrikai útja a rabszolgakereskedelem évszázadaiban. – p. 217-230. Kubassek János: Almásy László, a Szahara magyar kutatója. – p. 231-242. Rácz Lajos: A prímások és a magyar közjog. – p. 243-256. Pusztaszeri László: Nemzetvédelem és a kisebbségi jog biztosítása. – p. 257-268. Sztáray Zoltán: Haraszthy Ágoston. – p. 269-282 Dobler Magda: Egészségügyi és pedagógiai hatásunk Európában. – p. 283-288. Lotz Antal: Csanádi papok Európában. – p. 289-294. Gerics József: Szent Ambrus és Barbarossa Frigyes. – p. 295-296 Földváry Sándor: Eger szerepe a kárpátaljai ruszin, görög. katolikus kultúrában. – p. 297-308 Ortutay András: Árpádházi Szent Margit szentté avatása. – p. 309-318 Bertényi Iván: Az 1455. évi Nagykapusi Hofmaisster címer színhasználati problémái. – p. 319-324. Török József: Adalékok és szempontok a középkori latin nyelvű liturgikus költészetünk európaiságához. – p. 325-332 Kállay István: Balassa Ferenc, egy magyar államférfi Bécsben. – p. 333-342 Szarvas Béla: A moldvai csángók lelki gondozása. – p. 343-352 Mihályi Gilbert: Az esztergomi főegyházmegyés Böhm Károly, a katolikus magyar emigránsok apostola az Egyesült Államokban (1892-1907). – p. 353-364-. Erdő Péter: Huszadik századi magyar egyházjogászok az európai kölcsönhatások összefüggésében. – p. 365-378 Varga Lajos: Nováczky András (Endre, 1796-1871) váci egyházmegyés pap bécsi kapcsolatai és könyvgyűjteménye. – p. 379-384. Csombor Erzsébet: Magyar-lengyel egyházi kapcsolatok a XX. században. – p. 385-390. Mona Ilona: Slachta Margit a szlovákiai zsidókért (1942-1943). – p. 391-400. Fricsy Ádám: Mai magyar jezsuiták a tudomány és a világegyház szolgálatában. – p. 401-407. – A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei / Beke Margit ; előszó Vajay Szabolcs. – Esztergom; [Tatabánya]: Prímási Levéltár ; Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány, 1995. – 422 p.: ill. – Ministerio : Nemzetközi Történészkonferencia előadásai : 1995. május 24-26. / szerk. Bárdos István és Beke Margit. – Esztergom ; [Tatabánya] : Esztergom-Budapesti Érsekség ; Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata ; Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány, 1998. – 358 p. : ill. Zlinszky János: Egyházjog – államjog. – p. 13-20. Beke Margit: Barkóczy Ferenc esztergomi érsek temetési pompája. – p. 21-28. Adriányi Gábor: Scitovszky és Simor érsekek harca a prímási jogokért. – p. 29-38. Rácz Lajos: Állam és egyház a két világháború közti Magyarországon a kánonjogász Serédi Jusztinián prímássága kapcsán. – p. 39-50. Erdő Péter: Serédi egyházjogi szemlélete. – p. 51-58. Czékli Béla: Serédi Jusztinián a kultúra szolgálatában. – p. 59-66. Lotz Antal: Serédi Jusztinián és Glattfelder Gyula. – p. 67-72. Magyar György: Az Actio Catholica kulturális (sport) szellemisége és karitatív tevékenysége Serédi Jusztinián hercegprímás idején. – p. 73-80. Körmendy József: Mindszenty József veszprémi püspök plébánia- és iskolaszervező munkája 1944-1945-ben. – p. 81-88. Galambos Ferenc Iréneusz: Mindszenty hercegprímás és a Magyar Cserkészfiúk Szövetségének kapcsolata. – p. 89-94. Varga Lajos: Mindszenty József bíboros, hercegprímás és Pétery József váci püspök együttműködése. – p. 95-102. Mihályi Gilbert: Mindszenty József lelkipásztori látogatása az Egyesült Államokban 1974-ben. – p. 103-112. Ladányi Erzsébet: Egyház és patrónusa, város és védőszentje. – p. 113-118. Krizsán László: Magyar jezsuita missziók az anyagi- és szellemi kultúra bázisai Afrikában, a XIX. század végén. – p. 119-136. Fülöp Éva Mária: Járandóság és nyugdíj a magyarországi bencés kongregáció birtokain, 1848-1949. – p. 137-164. Szarvas Béla: Templomépítő egyesület Leányfalun a XIX-XX. században. – p. 165-172. Mona Ilona: A magyar katolikus munkásnőmozgalom története, 1897-1952. – p. 173-184. Gergely Jenő: Szociális enciklikák és a magyar katolicizmus. – p. 185-198. Bánlaki Pál: Párhuzamok a magyar és a nyugat-európai fejlődés néhány mozzanatának egymás mellé helyezése. – p. 199-204. Takács Péter: Deák Ferenc szociális érzékenysége. – p. 205-218. Pusztaszeri László: Lovagrendek Magyarországon. – p. 219-228. Jónás Ilona, Sz.: A XVI. századi konfraternitások. – p. 229-236. Várkonyi Ágnes, R.: A szegénység kezelésének kultúrája Magyarországon a XVI-XVIII. században. – p. 237-246. Kállay István: Xenodochium est locus, quo mendici accipiuntur et aluntur : Gondoskodás a városi betegekről és szegényekről a XVIII-XIX. században. – p. 247-256. Dóka Klára: A sebészcéhtől a tisztiorvosi szolgálatig a pesti közegészségügy és betegellátás történetéhez. – p. 257-270. Medve Zoltán: Unde venis et quo vadis, gens fidelissima? : A ruszin (rutén nép) életútja. – p. 271-286. Kormos László1996: A Debreceni Református Kollégium tanulóinak önsegélyező egyesületei. – p. 287-298. Pifkó Péter: Jótékonysági egyesületek Esztergomban a dualizmus korában. – p. 299-310. Bence Cs. Attila: A szatmári irgalmasnővérek esztergomi bevezetése. – p. 311-324. Bárdos István: A Páduai Szent Antal Szegénygondozó Egyesület tevékenysége Esztergomban, 1929-1943. – p. 325-330. Kiss Emil: A magyarországi baptista egyház szeretetszolgálatának múltjából. – p. 331-336. Dobler Magda: Szociálpolitika az 1920-as években. – p. 337-340. Holló Szilvia Andrea: A fővárosi szegényügy az 1930-as években. – p. 341-352. Horváth Erzsébet: Bethesda, az első magyar diakonissza kórház és a filadelfiai diakonissza egylet. – p. 353-358. – A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között / sajtó alá rend., szerk. és a bev. tanulmányokat írta Beke Margit. – Köln; Budapest : Argumentum, 1996. – 495 p. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae ; 14.) – Sub patrocinio Adalberti sancti : kiállítás Szent Adalbert vértanúságának 1000. évfordulóján = Exhibition on 1000th anniversary of St. Adalbert's martyrdom : Prímási Palota, Budapest : 1997. augusztus 14-22. / [a kiállítást rend. Hegedűs András] ; [a katalógust összeáll. Hegedűs András, Tóth Krisztina]. – [Budapest] : [Esztergom-Budapesti Főegyházmegye], [1997] – [30] p. Magyar nyelven. – Sub patrocinio Adalberti sancti : kiállítás Szent Adalbert vértanúságának 1000. évfordulóján: exhibition on 1000th anniversary of St. Adalbert's martyrdom : Prímási Palota, Budapest : 1997. augusztus 14-22. / [a kiállítást rend. Hegedűs András] ; [a katalógust összeáll. Hegedűs András, Tóth Krisztina]. – [Budapest] : [Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, [1997]. – [28] p. Angol nyelven. – Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház : Széless György 1761. évi leírása a Szent Adalbert székesegyház és a Szent István templom romjairól / [a latin szöveget átírta és ford. Waigand József és Romhányi Beatrix] ; [a bevezetést és a jegyzeteket írta Marosi Ernő és Horváth István]. – Hasonmás kiadás. – Esztergom [!Tatabánya] : Kultsár István Társtudományi és Kiadói Alapítvány, 1998. – 176 p.: ill. (Forráskiadványok ; 2.) – Egyház és politika a XIX. századi Magyarországon : Nemzetközi Történészkonferencia előadásai, 1998. május 27-28. / szerk. Hegedűs András és Bárdos István. – Esztergom ; [Tatabánya] : Esztergom-Budapesti Érsekség ; Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata ; Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány, 1999. – 213 p. : ill. Fazekas Csaba: Érvek és ellenérvek a káptalani követek országgyűlési szavazatjogáról Szemere Bertalan ismeretlen beszéde kapcsán (1847. október 15.). – p. 11-32. Kertész Botond: Protestáns uniókísérlet Magyarországon az 1840-es években. – p. 33-44. Kósa László: A református egyház 1848-ban. – p. 45-56. Sarnyai Csaba Máté: A radikális katolikus alsópapság követelései és az egyházi vezetés reagálása 1848-ban. – p. 57-82. Fülöp Éva Mária: Az 1848. évi áprilisi törvények - a munkaerő alkalmazásának változásai a Tihanyi Bencés Apátság birtokain. – p. 83-92. Zakar Péter: Megtorlás az 1848/49-es hadsereg tábori lelkészei ellen. – p. 93-116. Szatmári Judit: A református egyház és a passzív rezisztencia 1850-1852. – p. 117-130. Adriányi Gábor: Egyházpolitika a század közepén a püspöki kinevezések tükrében. – p. 131-140. Hegedűs András: Főkegyúri jog és felelős magyar minisztérium. – p. 141-150. Beke Margit: A Pázmáneum a polgárosodás és a politikai viharok idején. – p. 151-154. Janka György: A magyar liturgia ügye és a makói görög katolikusok. – p. 155-164. Gergely Jenő: Prohászka Ottokár politikai nézetei a századfordulón. – p. 165-178. Takács Péter: Deák Ferenc egyházpolitikai nézetei. – p. 179-194. Brandt, Juliane: A magyarországi protestantizmus politikai kötődései a dualizmus korában. – p. 195-213. – Megpecsételt történelem: Középkori pecsétek Esztergomból /szerk. Hegedűs András. – Esztergom: Esztergom: Prímási Levéltár, 2000. – Megpecsételt történelem : Középkori pecsétek Esztergomból /szerk. Hegedűs András. – CD-ROM. – Esztergom : Esztergom : Prímási Levéltár, 2000. – Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században / Tóth Krisztina = Egyháztörténeti szemle. – 1. 2000. 1. – p. 65-73. |