Paskai László: Simor János prímás. – p. 13-14.

Adriányi Gábor: Simor prímás és a magyar egyházpolitika. – p. 15-22.

Beke Margit: Simor tudománypártolása és könyvgyűjteménye. – p. 23-30.

Ladocsi Gáspár: Simor prímás az I. Vatikáni Zsinaton. – p. 31-38.

Mészáros István: Simor és katolikus iskolarendszer korszerűsítése. – p. 39-56.

Fülöp Éva: Simor gazdasága a társadalom szolgálatában. – p. 65-74.

Farkas Gábor: Simor János és Székesfehérvár. – p. 75-81.

Beke Margit: Oláh Miklós tevékenysége az esztergomi érseki székben 1553-1589. – p. 19-24.

Adriányi Gábor: A magyar egyház nyugati kapcsolatai, európai integrációja az Árpád-korban (1000-1300). – p. 25-30.

Erdő Péter: A „nagyobb” és „kisebb” pátriárkák megkülönböztetésének gyökerei a középkori egyházjogi szóhasználatban. – p. 31-38.

László Gyula: A pogány vallás továbbélése az Árpád-korban. – p. 39-42.

Győrffy György: Jób érsek kiválasztása a esztergomi érseki székbe és ennek következményei. – p. 43-46.

Bogyay Tamás. Jób érsek és Bizánc. – p. 47-52.

Takács Imre: Porta patet vitae (Az esztergomi egyház nyugati díszkapujáról). – p. 53-60.

Ladocsi Gáspár: Teológiai képzés a középkori Esztergomban. – p. 61-68

Török József: Az esztergomi benedictionale. – p. 69-72

Mészáros István: Egy Árpád-kori iskoláskönyv Esztergomban. – p. 73-80.

Solymosi László: Az esztergomi érseki oklevéladás kezdetei. – p. 81-86.

Ladányi Erzsébet: Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város. – p. 87-92.

Horváth István: Esztergom a XV. század végén. – p. 93-98.

Bertényi Iván: Címerek és zászlók az Árpád-korban. – p. 99-104.

Gerics József: A nemesi jogállás és birtoklás törvénybe foglalása III. András idején. – p. 105-107.

Somorjai Ádám-: Kelet-Közép-Európa szentje: Adalbert (Vojtech=Wojciech, Béla). – p. 13-20.

Gerics József: Quaestiones Adalbertinae. – p. 21-24.

Érszegi Géza: „Adalbert püspök kente meg a keresztség olajával”. – p. 25-38.

Szántó Konrád OFM: Szent Adalbert közreműködése Szent István és Boldog Gizella házasságának létrejöttében. – p. 39-42.

Beke Margit: Szent Adalbert tisztelete az esztergomi székeskáptalanban. – p. 43-46.

Körmendy Kinga: Szent Adalbert esztergomi egyházának kódexei, könyvei 1543 előtt. – p. 47-56.

Dóka Klára: Szent Adalbert patrociniumok az újkorban. – p. 57-68.

Adriányi Gábor: Szent Adalbert római kapcsolatai. – p. 69-76.

Machilek, Franz.: Prágai Szent Adalbert – az Imperium Romanorum szentje. – p. 77-92.

Pražák, Richard: Szent Adalbert a középkori cseh irodalomban. – p. 93-100.

Czékli Béla.: Szentbeszédek Szent Adalbertről. – p. 101-112.

Erdő Péter: Egyházjog Szent Adalbert korában. – p. 113-120.

Tóth Sándor: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet. – p. 121-154.

Marosi Ernő: Az esztergomi Porta speciosa. – p. 155-164.

Wehli Tünde: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyarországi művészetben. – p. 165-172.

Smigiel, Kazimierz.: A gnieznói székesegyház bronzkapuja. – p. 173-180.

Horváth Tibor SJ: Hermeneutikai problémák az egyháztörténet-írásban. – p. 7-12.

Bogyay Tamás: A kereszténység felvétele mint fordulópont. – p. 13-17.

Kubinyi András: Az egyház szerepe az országos politikában és a honvédelemben a középkor végén. – p. 19-27.

Benda Kálmán: A reformáció és a vallásszabadság eszméje. – p. 29-33.

Fabiny Tibor: Evangélikus szellemi áramlatok feszültségei a XVII-XVIII. században. – p. 35-39.

Bitskey István: Az egyházak szerepe XVI-XVIII. századi irodalmunk fejlődésében. – p. 41-46.

Adriányi Gábor: A katolikus egyház helyzete Itáliában, Franciaországban, Németországban és Magyarországon a XIX. században. – p. 47-53.

Schweitzer Gábor: Gondolatok a magyarországi zsidóság első emancipációja kapcsán, 1849. – p. 55-65.

Beke Margit SSDN: A katolikus egyház továbbélése 1945-1946-ban. – p. 67-73.

Ladányi Sándor: A református egyház a II. világháború után. – p. 75-80.

Jákli István: Szent Wolfgang regensburgi püspök magyar kapcsolatai. – p. 83-85.

Uzsoki András: A veszprémi püspökség Szent Mihály patrociniuma. – p. 87-89.

Gerics József: A magyar király egyházi vagyonhoz való viszonyának egy átmeneti szakasza a korai Árpád-korban. – p. 91-93.

Ladányi Erzsébet: Szent István "apostoli követségének" egyik középkori magyarországi értelmezéséről. – p. 95-97.

Rácz Lajos: Egyház – állam – közigazgatás. – p. 99-107.

Siklósi Gyula: Székesfehérvár legkorábbi egyházi intézményei a középkorban. – p. 109-118.

Valter Ilona: Templomépítés, kegyuraság, birtokok Nyugat-Dunántúlon Árpád-házi királyaink idején. – p. 119-122.

Magyar Kálmán: Az Árpád-kori somogyi egyházak a régészet tükrében. – p. 123-130.

Horváth István: Templomok, kolostorok a középkori Esztergomban. – p. 131-140.

Szovák Kornél: Lodomér érsek leveleiről. – p. 141-143.

Kovács Zsuzsanna: A Szepesség egyházjogi állása a középkorban. – p. 145-147.

Solymosi László: Munera festivalia – ünnep és adózás. – p. 149-156.

Selmeczi László: A jászok keresztény hitre térítése a XIII-XV. században. – p. 159-165.

Blazovich László: A tarcafői főesperesség megszervezése. – p. 167-169.

Fodor László: Az almádvölgyi pálos kolostor régészeti feltárása. – p. 171-177.

Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök (+1486). – p. 179-181.

Köblös József: Kanonokok állami szolgálatai a középkorvég Magyarországán. – p. 183-189.

Erdő Péter: A házasság érdekében folyó perek a középkori Magyarországon. – p. 191-194.

H. Kolba Judit: A győri püspöki kincstár kialakulása. – p. 195-197.

Tóth József: A magyarok útja a Kárpát-medencéig. – p. 201-204.

Békés Géza: Pogány lázadások Magyarországon. – p. 205-208.

Kádár Zoltán: A „Dukasz-korona” ikonográfiája és ikonologiája. – p. 209-212.

Fenyvesi László: „Megterjeszítsed a mi keresztény, szent hitünket!” (Vagy a bizánci szertartásúak felkelései, s egyben küzdelem az idegen befolyás ellen?). – p. 213-219.

Ojtozi Eszter: Cirillbetűs könyvek a hazai görög katolikusoknál a XVII.-XVIII. században. – p. 221-222.

Nagy Márta: Nyugati hatások a XVIII. századi magyarországi ortodox ikonosztázionok ikonográfiájában. – p. 223-226.

Miskolczy Ambrus: Megújuló román ortodoxia a történeti Magyarországon: az 1849-i aradi egyházmegyei zsinat. – p. 227-230.

Medve Zoltán: Az unitus egyház helye Kárpátalja művelődéstörténetében. – p. 231-236.

Pirigyi István: A hajdúdorogi egyházmegye székhelye Debrecenben. – p. 237-244.

Szakály Ferenc: Katolikus hierarchia a török hódoltságban. – p. 245-250.

Szántó Konrád OFM: Ferencesek működése Baranyában a török hódoltság második időszakában. – p. 251-254.

Szász János: Az Erdélyen kívüli unitárius egyháztörténet forrásai és problémái a XVI. és XVII. században. – p. 255-260.

Barlay Ö. Szabolcs: A jezsuita Missio Transsylvanica. – p. 261-264.

Szentgyörgyi Tibor: Magyar jezsuiták Paraguayban, hittérítés Európán kívül. – p. 265-272.

Domonkos János: A Szentháromság Rabkiváltó Rendje, a trinitárius szerzetesek magyarországi szerepe. – p. 273-276.

Fazekas István: A győri egyházmegye katolikus alsópapsága 1640-1714 között. – p. 277-280.

Orbán Imre: A népi vallásosság tükröződése Árpád-házi Margit kanonizációs jegyzőkönyvében. – p. 283-292.

Szelestei N. László: A középkori magyar nyelvű bűnvallóimáról. – p. 293-300.

Erdélyi Zsuzsanna: Későközépkori szakrális hagyományaink népköltészeti kapcsolatai a Kárpát-medencében. – p. 301-306.

Faragó Tamás: Hagyományok elmúlása (A szokások és az értékrend változásának vizsgálata a házassági szezonalitáson keresztül). – p. 307-312.

S. Laczkovits Emőke: Katolikus elemek a református népi vallási gyakorlatban (Közép-Dunántúl, XIX. század II. fele, XX. század). – p. 313-318.

Barna Gábor: A megújuló rózsafüzér (Az élő lelki rózsafüzér ájtatossága és társulata a XIX-XX. századok népi vallásosságában). – p. 319-324.

Bertényi Iván: Fehér mezőben vörös kettőskereszt I. Mátyás király néhány címerében. – p. 325-328.

Nagybákay Péter: Szentek ábrázolásának változása a céhpecséteken (XIV-XIX. sz.). – p. 329-334.

Tomisa Ilona: A zászló, mint jelkép a falusi és városi vallásos közösségek életében. – p. 335-338.

Ludányi Gabriella: Adalékok az egri Líceum könyvtártermének ikonológiai problematikájához. – p. 339-344.

Körmendy József: Fatemplomok a veszprémi egyházmegyében a XVIII. században. – p. 345-350.

T. Mérey Klára: Templomok, zsinagógák és szerzetesrendek a Dél-Dunántúlon 1830-1866 között. – p. 350-356.

Horváth Alice: Antikvitás és konstrukció I. (Az esztergomi főszékesegyház és az európai építészet) 357-362.

Pattantyús Ábrahám Ádám: Antikvitás és konstrukció II. (Az esztergomi főszékesegyház kupolája). – p. 363-368.

Prokopp Mária: Simor János esztergomi bíboros érsek művészetpártolásáról. – p. 369-372.

Prakfalvi Endre: Magna Domina Hungarorum (A Regnum Marianum plébániatemplom építéstörténete és pusztulása). – p. 373-376.

Takács József: Templomtoronyórák Magyarországon a török hódoltság végétől a reformkorig. – p. 377-382.

Sólymos Szilveszer OSB: Magyarországi adatszolgáltatás Szent András-Zoerard és Benedek remetéknek az Acta Sanctorum-ban megírt kultuszához. – p. 383-386.

Déri Balázs: Szent Gellért-szövegproblémák. – p. 387-390.

Lotz Antal: A Dél-Alföld krónikásainak és historikusainak speciális problémái. – p. 391-394.

Varga Imre: A „Mons pietatis” intézmények fogalma, története, szerepe. – p. 395-398.

Takács Béla: Canonica visitatiok a magyar református egyházban.399-402.

Vető Béla: Az evangélikus canonica visitatiok. – p. 403-406.

Horváth József: XVII-XVIII. századi győri végrendeletek egyháztörténeti adalékairól. – p. 407-410.

Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. – p. 411-415.

Kuczy Károly: Sajátos számadási forráscsoport a kalocsai érseki gazdasági levéltárból [Ferenc József császár foktűi fogadásának számadásai, 1872]. – p. 417-419.

Tonk Sándor: Iskolaügy Erdélyben a reformáció korában. – p. 423-426.

Knapp Éva: Irodalomkínálat és művelődési program a barokk társulati kiadványokban. – p. 427-430.

Tüskés Gábor: A magyarországi elbeszélő áhítati irodalom európai kapcsolatai. – p. 431-434.

Dobler Magda: Magyarországi szerzetesrendek gyógyító hagyománya. – p. 435-436.

Schwarz Katalin: Művelődés- és könyvtörténeti adalékok a magyar klarissza rend XVIII. századi történetéhez. – p. 437-440.

Zsidi Vilmos: Egyháztörténelem tanítása a kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán (1805-1950). – p. 441-444.

Magyar György: Katolikus paptanárok szerepe a testi nevelés kibontakozásában a XIX. században. – p. 445-450.

Domán István: A magyarországi jesivák (talmudiskolák) történetéből. – p. 451-456.

Kovács József László: Város és a főgimnázium (A soproni bencés gimnázium 150 éves: 1802-1950). – p. 457-460.

Krizsán László: Magyar nevek Afrika művelődéstörténetében. – p. 461-464.

Babits Antal: Egyházi és felekezeti könyvkiadás 1945-1950 között. – p. 465-468.

Forrai Márta: A magyarországi bencés oblátus intézmény története Szent István korától 1950-ig. – p. 471-476.

Ortutay András: Az esztergom-szenttamási zsidóság története a bazilika építése idején. – p. 477-480.

Bárdos István: A katolikus legényegyletek megalakulása Németországban és Magyarországon, működése Esztergomban (1860-1944). – p. 481-486.

Jároli József: A gyulai földész társulatok szerepe az egyházközség életében. – p. 487-489.

Bóné Sándor: Az egyházak és egyesületek Somogyban (1867-1918). – p. 491-493

Fülöp Éva Mária: A bencés birtokok gazdasági irányítása (1848-1949). – p. 495-497.

Gergely Jenő: A Rerum novarum és a magyarországi keresztényszocialista egyesületek (1903-1946).– p. 499-504.

Józsa László: A kármelita rend 50 éves működése az Alföldön.– p. 505-507.

Szögi László: A katolikus nagygyűlések Magyarországon– p. 509-512.

Eördögh István: A Magyar Katolikus Egyház a Szentszék második világháborúra vonatkozó szöveggyűjteményében– p. 513-520.

Lipp László: Serédi Jusztinián közéleti tevékenysége az Esztergomi Prímási Levéltár anyaga alapján– p. 521-524.

Csombor Erzsébet: Lengyel Lelkészi Hivatal működése Magyarországon a második világháború idején– p. 525-528.

Gergely Anna: A Székesfehérvári Egyházmegye zsidómentési akciói– p. 529-533.

Kiss Emil: Néhány lap a magyarországi baptisták életéből– p. 535-537.

Galamos Iréneusz OSB: Az egyházak szerepe Burgenland létrejöttében. – p. 539-542.

Lenhardt Vilmos: Az egyház és a demokrácia. – p. 543-546.

Ladocsi Gáspár: A janzenista Kopácsy József. – p. 549-552.

Rajczi Pál: A „hazaáruló” Scitovszky. – p. 553-558.

Kormos László: Id. Révész Imre kéziratos prédikációi a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárban. – p. 559-564.

Reisner Ferenc: Az utolsó magyar királykoronázás. – p. 565-568.

Mona Ilona SSS: Slachta Margit közéleti működése (1918-1948). – p. 569-572.

Rosdy Pál: Mindszenty József bíboros hercegprímás tervezete új magyarországi egyházmegyék kialakítására. – p. 573-574.

Nemeskürty István: Kelet és Nyugat között. – p. 15-20.

Ladocsi Gáspár: Magyarországi Piroska, a kegyes bizánci császárné. – p. 21-26.

Kormos László: Budai Ézsaiás Göttingenben. – p. 27-56.

T. Mérei Klára: A bosnyák ferences misszió szerepe Tolna megye XVIII. századi újratelepítésébven és a ferences rend kisugárzása ugyanott a század végén. – p. 57-66.

Adriányi Gábor: Magyar teológusok hatása a níugati teológiai irodalomra. – p. 67-76.

Beke Margit: A Pápai Magyar Intézet Rómában. – p. 77-100.

Bryner, Erich: Die Berichterstattung der Zeitschrift „Glaube in der 2. Welt” über Ungarn 1973-1989. – p. 101-114.

Vajay Szabolcs: Skóciai Szent Margitról. – p. 115-128.

Rónay, Gabriel: The Real Saint Margaret and Her Heritage. – p. 129-138.

Barrow, Geoffrey: The significance od Saint Margaret. – p. 139-150.

R. Várkonyi Ágnes: Konföderációs tervek a XVII-XVIII. századi Magyarországon. – p. 151-156.

Dóka Klára: Vándorlegények Európában. – p. 157-176.

Bárdos István: Magyarország részvétele a párizsi és bécsi világkiállításokon. – p. 177-196.

Haraszthy-Taylor, Éva: Kossuth és Anglia (1849-1853). – p. 197-216.

Krizsán László: A társadalom fejlődésének afrikai útja a rabszolgakereskedelem évszázadaiban. – p. 217-230.

Kubassek János: Almásy László, a Szahara magyar kutatója. – p. 231-242.

Rácz Lajos: A prímások és a magyar közjog. – p. 243-256.

Pusztaszeri László: Nemzetvédelem és a kisebbségi jog biztosítása. – p. 257-268.

Sztáray Zoltán: Haraszthy Ágoston. – p. 269-282

Dobler Magda: Egészségügyi és pedagógiai hatásunk Európában. – p. 283-288.

Lotz Antal: Csanádi papok Európában. – p. 289-294.

Gerics József: Szent Ambrus és Barbarossa Frigyes. – p. 295-296

Földváry Sándor: Eger szerepe a kárpátaljai ruszin, görög. katolikus kultúrában. – p. 297-308

Ortutay András: Árpádházi Szent Margit szentté avatása. – p. 309-318

Bertényi Iván: Az 1455. évi Nagykapusi Hofmaisster címer színhasználati problémái. – p. 319-324.

Török József: Adalékok és szempontok a középkori latin nyelvű liturgikus költészetünk európaiságához. – p. 325-332

Kállay István: Balassa Ferenc, egy magyar államférfi Bécsben. – p. 333-342

Szarvas Béla: A moldvai csángók lelki gondozása. – p. 343-352

Mihályi Gilbert: Az esztergomi főegyházmegyés Böhm Károly, a katolikus magyar emigránsok apostola az Egyesült Államokban (1892-1907). – p. 353-364-.

Erdő Péter: Huszadik századi magyar egyházjogászok az európai kölcsönhatások összefüggésében. – p. 365-378

Varga Lajos: Nováczky András (Endre, 1796-1871) váci egyházmegyés pap bécsi kapcsolatai és könyvgyűjteménye. – p. 379-384.

Csombor Erzsébet: Magyar-lengyel egyházi kapcsolatok a XX. században. – p. 385-390.

Mona Ilona: Slachta Margit a szlovákiai zsidókért (1942-1943). – p. 391-400.

Fricsy Ádám: Mai magyar jezsuiták a tudomány és a világegyház szolgálatában. – p. 401-407.

Zlinszky János: Egyházjog – államjog. – p. 13-20.

Beke Margit: Barkóczy Ferenc esztergomi érsek temetési pompája. – p. 21-28.

Adriányi Gábor: Scitovszky és Simor érsekek harca a prímási jogokért. – p. 29-38.

Rácz Lajos: Állam és egyház a két világháború közti Magyarországon a kánonjogász Serédi Jusztinián prímássága kapcsán. – p. 39-50.

Erdő Péter: Serédi egyházjogi szemlélete. – p. 51-58.

Czékli Béla: Serédi Jusztinián a kultúra szolgálatában. – p. 59-66.

Lotz Antal: Serédi Jusztinián és Glattfelder Gyula. – p. 67-72.

Magyar György: Az Actio Catholica kulturális (sport) szellemisége és karitatív tevékenysége Serédi Jusztinián hercegprímás idején. – p. 73-80.

Körmendy József: Mindszenty József veszprémi püspök plébánia- és iskolaszervező munkája 1944-1945-ben. – p. 81-88.

Galambos Ferenc Iréneusz: Mindszenty hercegprímás és a Magyar Cserkészfiúk Szövetségének kapcsolata. – p. 89-94.

Varga Lajos: Mindszenty József bíboros, hercegprímás és Pétery József váci püspök együttműködése. – p. 95-102.

Mihályi Gilbert: Mindszenty József lelkipásztori látogatása az Egyesült Államokban 1974-ben. – p. 103-112.

Ladányi Erzsébet: Egyház és patrónusa, város és védőszentje. – p. 113-118.

Krizsán László: Magyar jezsuita missziók az anyagi- és szellemi kultúra bázisai Afrikában, a XIX. század végén. – p. 119-136.

Fülöp Éva Mária: Járandóság és nyugdíj a magyarországi bencés kongregáció birtokain, 1848-1949. – p. 137-164.

Szarvas Béla: Templomépítő egyesület Leányfalun a XIX-XX. században. – p. 165-172.

Mona Ilona: A magyar katolikus munkásnőmozgalom története, 1897-1952. – p. 173-184.

Gergely Jenő: Szociális enciklikák és a magyar katolicizmus. – p. 185-198.

Bánlaki Pál: Párhuzamok a magyar és a nyugat-európai fejlődés néhány mozzanatának egymás mellé helyezése. – p. 199-204.

Takács Péter: Deák Ferenc szociális érzékenysége. – p. 205-218.

Pusztaszeri László: Lovagrendek Magyarországon. – p. 219-228.

Jónás Ilona, Sz.: A XVI. századi konfraternitások. – p. 229-236.

Várkonyi Ágnes, R.: A szegénység kezelésének kultúrája Magyarországon a XVI-XVIII. században. – p. 237-246.

Kállay István: Xenodochium est locus, quo mendici accipiuntur et aluntur : Gondoskodás a városi betegekről és szegényekről a XVIII-XIX. században. – p. 247-256.

Dóka Klára: A sebészcéhtől a tisztiorvosi szolgálatig a pesti közegészségügy és betegellátás történetéhez. – p. 257-270.

Medve Zoltán: Unde venis et quo vadis, gens fidelissima? : A ruszin (rutén nép) életútja. – p. 271-286.

Kormos László1996: A Debreceni Református Kollégium tanulóinak önsegélyező egyesületei. – p. 287-298.

Pifkó Péter: Jótékonysági egyesületek Esztergomban a dualizmus korában. – p. 299-310.

Bence Cs. Attila: A szatmári irgalmasnővérek esztergomi bevezetése. – p. 311-324.

Bárdos István: A Páduai Szent Antal Szegénygondozó Egyesület tevékenysége Esztergomban, 1929-1943. – p. 325-330.

Kiss Emil: A magyarországi baptista egyház szeretetszolgálatának múltjából. – p. 331-336.

Dobler Magda: Szociálpolitika az 1920-as években. – p. 337-340.

Holló Szilvia Andrea: A fővárosi szegényügy az 1930-as években. – p. 341-352.

Horváth Erzsébet: Bethesda, az első magyar diakonissza kórház és a filadelfiai diakonissza egylet. – p. 353-358.

Fazekas Csaba: Érvek és ellenérvek a káptalani követek országgyűlési szavazatjogáról Szemere Bertalan ismeretlen beszéde kapcsán (1847. október 15.). – p. 11-32.

Kertész Botond: Protestáns uniókísérlet Magyarországon az 1840-es években. – p. 33-44.

Kósa László: A református egyház 1848-ban. – p. 45-56.

Sarnyai Csaba Máté: A radikális katolikus alsópapság követelései és az egyházi vezetés reagálása 1848-ban. – p. 57-82.

Fülöp Éva Mária: Az 1848. évi áprilisi törvények - a munkaerő alkalmazásának változásai a Tihanyi Bencés Apátság birtokain. – p. 83-92.

Zakar Péter: Megtorlás az 1848/49-es hadsereg tábori lelkészei ellen. – p. 93-116.

Szatmári Judit: A református egyház és a passzív rezisztencia 1850-1852. – p. 117-130.

Adriányi Gábor: Egyházpolitika a század közepén a püspöki kinevezések tükrében. – p. 131-140.

Hegedűs András: Főkegyúri jog és felelős magyar minisztérium. – p. 141-150.

Beke Margit: A Pázmáneum a polgárosodás és a politikai viharok idején. – p. 151-154.

Janka György: A magyar liturgia ügye és a makói görög katolikusok. – p. 155-164.

Gergely Jenő: Prohászka Ottokár politikai nézetei a századfordulón. – p. 165-178.

Takács Péter: Deák Ferenc egyházpolitikai nézetei. – p. 179-194.

Brandt, Juliane: A magyarországi protestantizmus politikai kötődései a dualizmus korában. – p. 195-213.