„ A Szent Esztergomi Egyház, a mi anyánk, a királyság többi egyházának feje és tanítója" - írja III. András király 1290-ban kelt oklevelében, ezzel fejezve ki az Esztergomi Főegyházmegye elsőségét a magyar egyházon belül. Az esztergomi érsekek ezen elsőségből fakadóan számos országos tisztség viselőiként fontos szerepet játszottak Magyarország történelmében, s az ország prímásaiként joghatóságuk az egész magyar egyházra kiterjedt, így a Főegyházmegye levéltárai a magyar egyház- és köztörténet páratlanul gazdag tárházát képezik.
Knauz Nándor kanonok, prímási levéltáros ezt a gazdagságot látva kezdte meg a múlt században a források publikálását, amely munka sajnos idővel elakadt. Öröm számomra, hogy hosszú megszakítás után egy lelkes fiatal kutatókból álló csoport vállalkozott a Monumenta Ecclesiae Strigoniensis folytatására, új lendületet adva az egyháztörténeti kutatásoknak. Szívből kívánom, hogy a jelen kötet minél szélesebb olvasói körhöz eljutva szolgálja célját: múltunk alaposabb megismerését.
Paskai László