ügyletre Ausztria szokásjoga szerint az eladók jótállást vállalnak. Az oklevelet Ottó fia Ottó és atyafia, Chadolt, valamint sógora, Praundorf-i Eberger - ez idő szerint Bruck an der Leita-i várnagy pecsétjével erősítették meg.
117.) május 4. – Az esztergomi káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy parancsa értelmében magyarádi Miklós királyi emberrel kiküldte Bereck javadalmas papot, akik mivel a vizsgálat lefolytatása során mindent összhangban találtak a panaszosok előadásával, tenki Dénest és solymosi Pétert lakhelyükön a panaszos ellenében május 16-ra a király jelenléte elé megidézték.
118.) június 4. – A pozsonyi káptalan doborgázi Mátyás fia Miklós kérésére kiváltságos formában átírja saját 1343. március 1-én kelt oklevelét.
119.) június 5. – A zobori konvent tanúsítja, hogy Ulrik garamszentbenedeki apát a monostor Zsitvamenti Besenyő nevű birtokát Baracska-i Jakab fiainak: Miklós és István mestereknek évi négy márkáért bérbe adta tíz évre.
120.) június 15. – A székesfehérvári káptalan kiküldöttei előtt Tatamér prépost elismeri, hogy a Bihar vármegyei Gyanté birtokot ő adta unokaöccseinek, Boncha fia Istvánnak és Péternek, ezek Bulkuz (Bulkeszi, Bács vármegye? Bölcsi, Bihar vármegye?) nevű birtokáért cserébe, s az erről kiállított oklevél az ő hiteles oklevele.
121.) június 25. Veszprém –János veszprémi püspök Miklós honti főesperes kérésére átírja saját 1349. június 7-én Veszprémben kelt oklevelét.
122.) július 2. Visegrád – Visegrád város hatósága bizonyítja, hogy előtte Guntherus Saxo egy a Szent László klastrom mögött, a magyar városrészben fekvő telket Cuczelmus Ruffustól tizennégy forintért megvette, aki felesége és gyermekei tanácsával rendelkezésére bocsájtotta azt Guntherus Saxonak és feleségének Katalinnak.
123.) július 30. Pilis – Erzsébet királyné utasítja a zobori konventet, hogy a királyi emberrel a konvent küldje ki bizonyságul megbízottját annak kivizsgálására, hogy a saskői várhoz tartozó ladoméri várnépek és András adószedő valóban hatalmaskodtak-e a garamszentbenedeki monostor Apáti falubeli jobbágyai ellen.
124.) augusztus 5. – A zobori konvent jelenti Erzsébet királynénak, hogy parancsának megfelelően a királyi emberrel kiküldte megbízottját, akik megállapították, hogy a királyné levelében foglaltak igazak, sőt a saskői alvárnagy beismerte, hogy a garamszentbenedeki monostor molnárát majdnem megölte, malmát pedig lerombolta, a kártérítéssel kapcsolatban azonban nem értek célt.
125.) november 13. – Az esztergomi káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy Szécsi Miklós országbíró ítéletlevele értelmében a királyi emberrel kiküldte tanúbizonyságát, s ezek a királyné és az esztergomi keresztesek közt vitás Mogyorós és Tát birtokok határait IV Béla király oklevele szerint megjárták, s a birtokok nagyságát megállapították.
1357
126.) január 15. – A pozsonyi káptalan magyarbéli Iván fia János kérésére átírja Péter pozsonyi őrkanonoknak, a prépostság jövedelmei kezelőjének 1348. augusztus 26-án kelt oklevelét.
127.) január 21. – I. Lajos király az örökös nélkül elhunyt Bank fia Pál Hont megyei orzsányi birtokrészét szolgálataiért András fia Miklósnak adományozza azzal a feltétellel, hogy Bank fia Pál leányát méltó módon házasítsa ki.
128.) január 25. Visegrád – I. Lajos király az Imre, András és Béla királyok által az esztergomi káptalannak adományozott esztergomi vám megfizetésére kötelezi a Károly királytól vámmentességet nyert pozsonyi polgárokat.
129.) január 30. – A sági konvent bizonyítja, hogy színe előtt sipéki nemes Ivánka-fiák Péter fia Pállal fogott bírák közbejöttével létrejött egyezségüket bevallották.
130.) február 6. – Az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy a Hont vármegyei Orzsány birtokot a káptalani tanúbizonyság és a salgói várnagy jelenlétében béli Péter fia Miklós királyi ember királyi újadomány jogcímén iktatta András fia Miklósnak.

---