comesnek[23], valamint a csanádi comesnek Jánosnak, Lőrinc fiának, hogy a szentföldi zarándoklást mindegyikük 10 személy kíséretében tehesse meg. Végül, hogy örökös birtokukon, a váradi egyházmegyében fekvő Vásári községnek Szent Márton tiszteletére épült temploma búcsúengedélyben részesüljön.[24]
Nagy Lajos és anyja megütközéssel vették tudomásul, hogy a követség pénzzel szerzett érvényt a magyar Anjouk jogának. Neheztelésük elsősorban a küldöttség vezetője, a nyitrai püspök ellen irányult.[25] Vásári Miklós hasznos szolgálatát ugyanakkor az uralkodó fennen magasztalta és értékelte, hogy hűségesen és nagy gonddal járt el a pápánál.[26] Ezért, amikor a nyitrai püspöki szék megürült, az uralkodó kérésére a pápa azt 1347. május 23-án Vásári Miklóssal töltötte be.[27] Az újdonsült püspököt királya előre küldte Apuliába, a Nagy Lajosnak meghódolt Aquila városába, előkészítendő az Endre király meggyilkolásáért indított megtorló itáliai hadjáratot. A püspök, a hadi kincstár is vele lévén, folytonos életveszélynek tévén ki életét, több hónapig működött ott, hogy feladatát elvégezze. Elsősorban neki és Kont Miklós erdélyi vajdának köszönhető, hogy a vidék fejedelmei és nemesei Nagy Lajos mellé szegődtek és neki segítséget ígértek. Majd hazatérve beszámolt arról, kiket nyert meg a magyar ügynek. Nagy Lajos pedig kíséretében Miklós püspökkel elindulhatott Itáliába, ahol mindent úgy talált, amint arról Vásári beszámolt.[28]
1349. február havában Vásári Miklós nyitrai püspök György hevesi ispánnal együtt azzal a megbízatással érkezett a pápai udvarhoz, hogy kieszközöljék uralkodójuk számára a sziciliai királyság birtokában történő megerősítést. Az egy hónapon keresztül húzódó tárgyalások azonban jelentősebb eredmény nélkül zárultak.[29] Vásári ekkor (1349. március 22.) ismét folyamodott VI. Kelemen pápához, hogy János és Tamás testvérei számára engedélyezze, hogy gyóntatójuk halálos ágyukon teljes bűnbocsánatot adhasson nekik, hogy a vásári templom évenként három búcsúban részesülhessen, továbbá, hogy ő tizenkét személyből álló kísérettel felkereshesse a Szent Sírt.[30]
A pápa Vásári Miklóst nyitrai választott, megerősített és zágrábi kijelölt (postulatus) püspöknek címezte ez alkalommal. Ugyanis a zágrábi püspök 1348. október 18-án bekövetkezett halálával Nagy Lajos Vásári Miklóst jelölte a megüresedett egyházmegye élére. A pápa mégsem nevezhette ki, mivel Harkácsi István kalocsai érsek elhunytával (1349) Vásári immár a kalocsai érseki széknek lett a jelöltje.[31] Telegdi Csanád 1349 vége
[23] Az 1320-40-es években szereplő szilágyi ispánok talán az erdő területén megszervezett erdőispánság, királyi magánuradalom elöljárói voltak. ... A feltett szilágyi erdőispánság területe a XIV században a K-i Szolnok, valamint kismértékben Kraszna és Szatmár megyébe olvadt. Kristó Gyula: Szilágy, In: Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század) 644.
[24] Bossányi Árpád: i. m. I. 64-66., nr. 127-133.
[25] Pór Antal: A négy Miklós. Századok 36. (1902) 608-609.
[26] Uo.
[27] Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900., Esztergom, 1900., 44.
[28] Fraknói: Genealógiai kérdések. Turul 17. (1899) 137. Vásári Miklós küldetéséről tudnak a korabeli írók is. Chronicon Estense Muratorius, Litdovicus Antonius: Rerum italicarum scriptores XV 442.
[29] Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szent-székkel I. Bp., 1901., 226-230.
[30] Bossányi: i. m. I. 197-198., nr. 403-406.
[31] Pór Antal: A négy Miklós. Századok 36. (1902) 611.
Első
