Prímási
Levéltár
Esztergom
Esztergom
A
levéltár kiadványai
- Strigonium Antiquum I. Simor János emlékkönyv. Szerk. Beke Margit, Budapest, 1992.
A
kötetben található
tanulmányok:
- Paskai László: Simor János prímás. p.13-14.
- Adriányi Gábor: Simor prímás és a magyar egyházpolitika. p. 15-22.
- Beke Margit: Simor tudománypártolása és könyvgyűjteménye. p. 23-30.
- Ladocsi Gáspár: Simor prímás az I. vatikáni zsinaton. p. 31-38.
- Mészáros István:Simor és a katolikus iskolarendszer korszerűsítése. p. 39-56.
- Cséfalvay Pál: A műgyűjtő és építtető Simor. p. 57-64.
- Fülöp Éva: Simor gazdasága a társadalom szolgálatában. p. 65-74.
- Farkas Gábor: Simor János és Székesfehérvár. p. 75-82.
- Függelék: Simor János bibliográfia. p. 83-101.
- Strigonium Antiquum II. Kezdés és újrakezdés c. konferencia. A Szent Adalbert székesegyház és Oláh Miklós jubileuma alkalmából 1993-ban Esztergomban rendezett konferencia anyaga. Szerk. Beke Margit, Budapest, 1993.
A
kötetben található
tanulmányok:
- Beke Margit: Oláh Miklós tevékenysége az esztergomi érseki székben (1553-1589). p. 19-24.
- Adriányi Gábor: A magyar egyház nyugati kapcsolatai, európai integrációja az Árpád-korban (1000-1300). p. 25-30.
- Erdő Péter: A „nagyobb és kisebb pátriárkák” megkülönböztetésének gyökerei a középkori egyházi szóhasználatban. p. 31-38.
- László Gyula: A pogány vallás továbbélése az Árpád-korban. p. 39-42.
- Győrffy György: Jób érsek kiválasztása az érseki székbe és ennek következményei. p. 43-46.
- Bogyai Tamás: Jób érsek és Bizánc. p. 47-52.
- Ladocsi Gáspár: Teológiai képzés a középkori Esztergomban. p. 61-68.
- Török József: Az Esztergomi Benedictionale. p. 69-72.
- Mészáros István: Egy Árpád-kori iskoláskönyv Esztergomban. p. 73-80.
- Solymosi László: Az esztergomi érseki oklevéladás kezdetei. p. 81-86.
- Ladányi Erzsébet: Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város. p. 87-92.
- Horváth István: Esztergom a XII. század végén. p. 93-98.
- Bertényi Iván: Címerek és zászlók az Árpád korban. p. 99-104.
- Gerics József: A nemesi jogállás és birtoklás törvénybe foglalása III. András idején. p. 105-107.
- Strigonium Antiquum III. Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Beke Margit, Budapest, 1994.
- Strigonium Antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Az 1997-ben Esztergomban tartott tudományos konferencia szerkesztett anyaga. Szerk. Hegedűs András, Bárdos István, Esztergom, 2000.
A
kötetben található
tanulmányok:
- Paskai László: Ezer éve Szent Adalbert oltalma alatt. p.11-12.
- Somorjai Ádám OSB: Kelet-Közép-Európa szentje. p. 13-20.
- Gerics József: Questiones Adalbertinae. p. 21-24.
- Érszegi Géza: „Adalbert püspök … kente meg a keresztség olajával”. p. 25-38.
- Szántó Konrád OFM: Szent Adalbert közreműködése Szent István és Boldog Gizella házasságának létrejöttében. p. 39-42.
- Beke Margit: Szent Adalbert tisztelete az esztergomi székeskáptalanban. p. 43-47.
- Körmendy Kinga: Szent Adalbert esztergomi egyházának kódexei, könyvei 1543 előtt. p. 47-56.
- Dóka Klára: Szent Adalbert patrocíniumok az újkorban. p. 57-68.
- Adriányi Gábor: Szent Adalbert római kapcsolatai. p. 69-78.
- Machilek, Francz: Prágai Adalbert – az Imperium Romanorum szentje. p.77-92.
- Pražák, Richard: Szent Adalbert a középkori irodalomban. p. 93-100.
- Czékli Béla: Szentbeszédek Adalbertről. p. 101-112.
- Erdő Péter: Az egyházjog Szent Adalbert korában. p. 113-120.
- Tóth Sándor: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet. p. 121-154.
- Marosi Jenő: Az esztergomi Porta Speciosa. p. 155-164.
- Wehli Tünde: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyar művészetben. p. 165-172.
- Smiegel, Kazimierz: A gnieznói székesegyház bronzkapuja. p. 173-180.
- Strigonium Antiquum V. Mater et magistra. Szerk. Hegedűs András, Csombor Erzsébet, Esztergom, 2003.
A
kötetben található
tanulmányok:
- László Henrietta: Az ipolysági premontrei prépostság története (1238-1552). p. 9-30.
- Erdős Attila: Az esztergomi szeminárium alapítása és működésének kezdetei. p. 31-38.
- Fazekas István: A Pázmáneum papnevelésén kívüli funkciói (1623-1784). p. 39-50.
- Kenyeres István: Az Esztergomi főegyházmegye birtokai és azok szerepe a török elleni védelemben a XVI. Században. p. 51-80.
- Tusor Péter: A prágai nunciatúra vizsgálata 1616-ban az esztergomi főegyházmegye állapotáról és az új főpásztor személyéről. p. 81-90.
- Molnár Antal: Althan Mihály Adolf és a katolikus restauráció kezdetei Komáromban. p. 91-106.
- Bizzer István: A Központi Egyházművészeti Hivatal megalakulása. p. 107-128.
- Beke Margit: Esztergom város története és nagy építői különös tekintettel a 18-19. századra. p.129-140.
- Latorcai Csaba: Rudnai Sándor. p. 141-148.
- Zakar Péter: Az Esztergomi főegyházmegye politikai viszonyai 1848/49-ben. p. 149-174.
- Sarnyai Csaba Máté: Vita az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonyának értelmezése körül a 19. század derekán (1848-1866). p. 175-182.
- Rácz Kálmán: Az esztergomi egyházi javadalmak csehszlovák megszállás alatt. 1919-1938. p. 183-198.
- Wehli Tünde: Könyvfestészet a középkori Esztergomban 1000-1526. p.199-208.
- Körmendy Kinga: Könyvgyűjtemények az Esztergomi Várban 1543 előtt fennmaradt kötetek. p. 209-222.
- Ludikova, Zuzana: Az esztergomi érsekek nagyszombati síremlékei. p. 223-234.
- Prokopp Mária: Az esztergomi ferences templom újonnan felfedezett barokk oltárképei. p. 235-240.
- Strigonium Antiquum VI. Mariazell és Magyarország: 650 év vallási kapcsolatai: A „Magna Mater Austriae et Magna Domina Hungarorum” nemzetközi konferencia előadásai. Esztergom, 2002. május 6-9. és Mariazell, 2002. június 3-6. Szerk. Walter Brunner; Esztergom-Graz, 2003.
A
kötetben található
tanulmányok:
- Brunner, Walter: Szemelvények Mariazell történetéből. p. 13–22.
- Plank, Benedikt: Egy mozgalmas kapcsolat története. p. 23–29.
- Eberhart, Helmut: Mariazelli zarándokhely története és jelentősége. p. 30–40.
- Wiesflecker, Peter: Habsburgok és Mariazell. p. 41–53.
- Fell, Heidelinde: A mariazelli Miasszonyunk zarándoktemplom. p. 54–60.
- Jaritz, Gerhard: A mariazelli nagy csodaoltár, avagy A Szűzanya „mindenhatóságának” jele. p. 61–67.
- Barna Gábor: Mariazell és a magyar zarándoklatok. p. 71–81.
- Szovák Kornél: Nagy Lajos király és Mariazell. p. 82–92.
- Prokopp Mária: Nagy Lajos magyar király művészetpártolása Mariazellben. p. 93–98.
- Ladocsi Gáspár: Mariazell és az esztergomi érsekek. p. 99–101.
- Fazekas István: Máriacell és a magyar nemesség. p. 102–115.
- Bánhegyi Miksa: Mariazell és Celldömölk. p. 116–120.
- Kovács József László: „Ekkor megígérte, hogy Máraicellbe zarándokol…”: A magyarországi németség zarándoklatai Máriacellbe a középkortól napjainkig. p. 121–133.
- Horváth István: Esztergom a középkorban. p. 137–143.
- Hegedűs András: Caput, mater et magistra: Az esztergomi érsekek szerepe a magyar állam és egyház ezeréves történelmében. p. 144–153.
- Beke Margit: Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros fáradozása az európai kapcsolatok kiépítéséért 1945-1948 között és kapcsolata Mariazellel. p. 154–159.
- Tóth Sándor: Búcsújárások és zarándokhelyek a magyar irodalomban. p. 163–174.
- Woschitz, Karl Matthäus: Homo Viator Religiosus: Úton a szakrális felé. p. 175–181.
- Weismayer, Josef: A zarándoklat mint a keresztény élet metaforája. p. 182–186.
- Neuhold, Leopold: Ember az úton: A vallásosság tapasztalati dimenziója. p. 187–196.
- Ponisch, Gabriele: „Vessel-rituality”: Cselekmény és élmény a jelenkori zarándoklaton. p. 197–204.
- Daxelmüller, Christoph: Mária és Diana hercegnő - tradíció és szekuláris vallásosság. p. 205–214.
- Strigonium Antiquum VII. Az esztergomi prímási palota története. Szerk. Hegedűs András, Pannonhalma, 2008.
A
kötetben található
tanulmányok:
- Hegedűs András: Az esztergomi érsekek egykori rezidenciái. p. 11-14.
- Istvánffy Miklós: A főszékesegyház mellé építendő rezidencia tervei: Az "Új Jeruzsálem" felépítésének gondolata. p. 15-21.
- Istvánffy Miklós: Az új rezidencia története az érseki városban. p. 25-55.
- Borsodi Zsófia: Az esztergomi Prímáskert története. p. 57-63.
- Istvánffy Miklós: Az épület leírása, bemutatása. p. 67-78.
- Kontsek Ildikó, Hegedűs András: A Prímási Palotában elhelyezett gyűjtemények. p. 79-87.
- Sapientia aedificavit sibi domum. Papképzés Esztergom városában. Szerk. Beke Margit, Esztergom, 2006.
A
kötetben található
tanulmányok:
- Csepely-Knorr Kristóf: A Nagyszeminárium építéstörténete. p. 6-11.
- Kemény Mária: A Nagyszeminárium épületének helyreállítása. p. 12-19.
- Fazekas István: Az esztergomi Szent István szeminárium alapítása (1566) és működésének kezdetei. p. 20-27.
- Kelemen Imre: Az esztergomi szeminárium története. p. 28-29.
- Szvercsek Dávid: Az esztergomi szeminárium címere. p. 30-35.
- Sándor László: Visszaemlékezések az Ősrégi Szemináriumból. p. 36-38.
- Mojzer György: Szemelvények a főduktori naplóból. p. 42-43.
- Göndics János, Világos Krisztián: Emlékek … p. 44-45.
- Csépányi Gábor: Élet a zárdában. Korabeli elöljárók elbeszélései. p. 49-53.
- Csernáth Zoltán: A Szent Sátor története. Szemináriumi kápolnánk. p. 54-56.
- Wilheim Péter: Verőcei Zoltán atya gondnoksága. p. 57.
- Horváth Zoltán volt prefektus emlékei. p. 58.
- Molnár Miklós: Volán Szállós emlékek. p. 59-61.
- Rácz István: A Tábori lelkész mai helyzete kispapi szemmel. p. 62.
- Lak Gábor: Úton, útfélen. p. 63-65.
- Mészáros András: Kőrösi Márk emlékezete. p. 66-67.
- Galó László Mózes: „Isten és Róma lovagja” Prohászka Ottokár, spirituális. p. 68-70.
- Rajk János: Meszlényi Zoltán Lajos élete és vértanúhalála. p. 71.
- Tiboldi Gábor: Paskai László bíboros atya emlékei. p. 78.
- Mórocz Tamás: Spányi Antal püspök atya és a székesfehérvári növendékek. p. 79.
- Mandalov Balázs: Beer Miklós püspök atya emlékei. p. 82-83.
- Horváth István: Ladocsi Gáspár püspök atya emlékei. p. 84.
- Függelék: Az Esztergomi Szeminárium himnusza.
- Egyház és politika a XIX. századi Magyarországon. Nemzetközi történészkonferencia előadásai 1998 május 27-28. Szerk. Bárdos István, Hegedűs András, Esztergom, 1999.
A
kötetben található
tanulmányok:
- Fazekas Csaba: Érvek és ellenérvek a káptalani követek országgyűlési szavazatjogáról Szemere Bertalan ismeretlen beszéde kapcsán (1847. október 15.). p. 11-32.
- Kertész Botond: Protestáns uniókísérlet Magyarországon az 1840-es években. p. 33-44.
- Kósa László: A református egyház 1848-ban. p. 45-56.
- Sarnyai Csaba Máté: A radikális katolikus alsópapság követelései és az egyházi vezetés reagálása 1848-ban. p. 57-82.
- Fülöp Éva: Az 1848. évi áprilisi törvények – a munkaerő alkalmazásának változásai a Tihanyi Bencés Apátság birtokain. p. 83-92.
- Zakar Péter: Megtorlás az 1848/49-es magyar hadsereg lelkészei ellen. p. 93-116.
- Szatmári Judit: A református egyház és a passzív rezisztencia 1850-1852. p. 117-130.
- Adriányi Gábor: Egyházpolitika a század közepén a püspöki kinevezések tükrében. p. 131-140.
- Hegedűs András: Főkegyúri jog és felelős magyar minisztérium. p. 141-150.
- Beke Margit: A Pázmáneum a polgárosodás és a politikai viharok idején. p. 151-155.
- Janka György: A magyar liturgia ügye és a makói görög katolikusok. p. 155-164.
- Gergely Jenő: Prohászka Ottokár politikai nézetei a századfordulón. p. 165-179.
- Takács Péter: Deák Ferenc egyházpolitikai nézetei. p. 179-194.
- Brandt Juliane: A magyarországi protestantizmus politikai kötődései a dualizmus korában (helyzetfelmérés). p. 195-213.
- Sub patrocinio Adalberti Sancti: kiállítás Szent Adalbert vértanúságának 1000. évfordulóján / Exhibition on 1000th anniversary of St. Adalbert's martyrdom. Szerk. Hegedűs András, Tóth Krisztina, Budapest, 1997.
- Megpecsételt történelem. Középkori pecsétek Esztergomból. Szerk. Hegedűs András, Esztergom, 2000.
- Kép a pajzson. Kalauz a prímási gyűjtemények címeres emlékeiből rendezett kiállításhoz. Keresztény Múzeum, 2010. szeptember 16.- november 30. Esztergomban tartott kiállítás katalógusa. A kalauzt írta és szerkesztette Hegedűs András, Esztergom, 2010.
- Ius coronandi. Koronázási emlékek az Esztergom- Budapesti Főegyházmegye gyűjteményeiből. Katalógus az Esztergom- Budapesti Főegyházmegye gyűjteményeinek koronázási emlékeiből rendezett kiállításhoz. Szerk. Hegedűs András, Esztergom, 2012.
